Saját lakás vagy albérlet? Előnyök hátrányok!

Kicsit fura a kommented olyan szempontból, hogy én pont úgy látom, hogy mindenki azt hajtja, hogy "sajátlakássajátlakássajátlakás" és amíg az nincs, addig hontalan senkiházi vagy.

Én egyébként az első három egyetemi évben egy nagyon igényes bérelt lakásban éltem két évfolyamtársammal, volt saját szobám, és tényleg "otthon éreztem" benne magam. Mert valóban otthonos lakás volt, nem pedig egy kiszuperált bútorokkal teleszórt menedékhely. Persze nagyon nagy mázlink volt, hogy találtunk ilyen albérletet.

Én személy szerint pont a hitelre vett saját lakásban érezném magam kevésbé biztonságban, mert egy esetleges krach esetén nagyságrendekkel több vesztenivalóm lenne (egy albérlet esetén ez a vesztenivaló legfeljebb az utolsó havi lakbér és a kaució). Most normális albérletről (apropó, ha a tulajtól béreljük, az igazából nem "al" bérlet, csak így hívjuk :DD) beszélek, civilizált tulajdonossal.

Amíg lakásban fogok élni, azt szerintem inkább bérelni fogom. Családi ház más tészta.

Nekem az albérlet jobban bejön. Szerintem környék és pénzfüggő, hogy érezheti-e magát biztonságban/otthon az ember, de 200ezer körül más lehet szép lakásokat kapni jó környékeken. Szerintem az ilyen szép és normális lakások főbérlőitől sem kell tartani (én eddig 2x laktam albérletben, ez most a második, az elsőnek nem is ismertem a főbérlőjét, mert akkor még kisebb voltam, de az az ember egyszer sem jött, mert úgy tudom külföldön dolgozott, és utalni kellett neki a pénzt. Az ő lakását úgy is alakítottuk ahogy akartuk, olyan volt szinte mintha a sajátunk lett volna.. A mostani pedig jó fej, ő is sok mindent enged a lakással kapcsolatban.) Szóval nekem az albérlet azért tetszik jobban, mert én elég 'mobil' vagyok lakás téren, utálok sokáig ugyanott lakni, és saját lakás esetében macerásabb lenne mindig eladni a lakást ugye. Meg így hitelt sem kell felvenni, de azt hogy melyik olcsóbb azt nem tudom.

(Egyébként én is inkább azt hallom mindenhonnan, hogy mindenki saját lakást akar.)

Szia! Nekem saját lakásom van, sőt egyet ki is adunk, ezért én ebből a szemszögből leírok pár "hátrányt".

1. A saját lakás bizonyos szemszögből (pláne, ha hitelt is veszel fel rá) röghöz köti az embert. Ha végzés után egy másik városba kapsz egy jó munkaajánlatot, akkor sokkal nehezebb "mozdulnod"...

2. Ne adja Isten, de ha véletlenül kiderül, hogy az a környék/épület, ahol az áhított lakás van nem is olyan jó, mint amilyenre elsőnek tűnt, vagy menet közben változnak a körülmények (hangos szomszédok; nyit egy kocsma a közelben stb.), akkor is nehéz kereket oldani.

3. Saját lakásnál bármilyen probléma merül fel, legyen az mondjuk egy csőtörés (hidd el, hogy újépítésű lakásokban is előfordul), vagy adminisztratív dolgok (pl. adóhivatalba rohangászás ingatlanadó miatt; lakógyűlések stb.), akkor mindent neked kell intézned. Egy albérletben ezeket általában a tulajdonosnak kell intéznie.

4. Az albérlőkkel is lehetnek gondok. A legtipikusabb a fentebb leírt "probléma elhárítás", de ha egy fedél alatt laksz az albérlőkkel, akkor a mindennapos súrlódások is gyakoriak, legyen szó takarításról, vagy arról, hogy ő hangosan filmezne, de neked pedig holnap ZH... De említhetném azt is, hogy az albérlők általában kevésbé törődnek a lakás állagának megőrzésével (láttam én olyan csoporttársat, akinél ujjnyi vastagon állt a por, mert minek takarítson), és ha ezt szóvá teszed nekik nap mint nap, akkor nem nagyon fognak örülni neki ("elvégre minek parancsolgatsz, ÉN FIZETEK a lakásért, szóval UGYANANNYI jogom van, mint neked"). Szóval, én azt a verziót nem nagyon ajánlom, hogy egy fedél alatt lakj az albérlőkkel, láttam már, hogy barátságok mentek tönkre emiatt: a tulajdonos ugyebár igyekezett vigyázni a lakásra, az albérlők ezt zsarnokoskodásnak élték meg (amúgy valóban ők voltak a trehányak), és úgy "bosszulták meg", hogy titokban kerestek egy másik albérletet és csak egy héttel a kiköltözés előtt jelentették be, hogy lelépnek, ráadásul szorgalmi időszak vége felé, amikor már szinte lehetetlen jó ideig új albérlőket találni. (És ugyebár a csekkek ugyanúgy jönnek, pláne ha valaki a hiteltörlesztést az albérlőkre alapozta).

Szerencsére nagyon durva dolgok (károkozás a bútorokban vagy az épületben; fizetés halogatása hónapokig, majd köddé válás) még az ismerősök között sem fordult elő, de ha vadidegeneknek adsz ki valamit, akkor ezekkel is számolni kell.

Albérlőként pedig a fő hátrányok:

1. Emelhetik a lakbért...

2. Beköltöztetnek melléd egy vadidegen másik albérlőt, akivel nem biztos, hogy jól ki fogsz jönni.

3. Kirakhatnak, akkor is ha rendesen fizetsz és törődsz a lakás állapotával is, mert például: hazajön a tulaj külföldről; a tulaj ismerőse/rokona pont abba a városba megy egyetemre, ahol a lakás van stb.

De albérlőként még mindig könnyebb elköltözni, ha valami nagyon nem tetszik, ráadásul albérletek között nagyobb a "mozgástér" (sok helyszín és rengeteg árkategória van, így könnyebb megtalálni a megfelelőt) mint saját lakás vásárlása esetén (ahol lehet, hogy évekig nincs is eladó lakás abban a városrészben, ahol vennél szeretnél, vagy ha van, akkor az vagy bontás érett vagy pedig 60 millióba kerül...)