Kerültél már konfliktusba/verekedésbe az utcán? Hogyan történt és mi lett a vége?

Hát én nem nagyon kerültem verekedésbe, sokszor meg akartak verni de szartam rájuk és végül nem csináltak semmit legyáváztak azt leléptek, én meg szartam bele én voltam az okosabb.

Egyszer mikor kicsi voltam a játszótéren voltam 2 haverommal, és nekünk támadt egy banda, vegyesen voltak sokkal idősebbek is és kisebbek. Még engem vertek szerencsére a haverjaim elfutottak, egyik hozott a segítséget azt annyi lett.

Teljesen igazad van, ma már felelősségteljes állampolgár nem megy utcára fegyver nélkül, és otthon is tart legalább egy gumilövedékest.

Ám egy utcai támadás nem olyan egyszerű helyzet fegyveresen sem, sőt, néhány esetben a helyzetet sokkal rosszabbra fordíthatja.

Engem tiszta módszerrel szabadítottak meg a bringámtól, az illető az út széléről rohanva felborított, leszedett a bringáról mint a GTA-ban, és eltekert. Egyszerű módszer, de védekezni nem tudtam ellene, akár van nálam fegyver, akár nincs. Meglepett, lehengerelt, nem tudtam reagálni. Szerencsére a biztosító fizetett rendesen, így végül jobban jöttem ki a helyzetből, mint ahogy belekerültem. A tanulság viszont megmaradt: mindegy mid van, ha meglepnek, esélyed sincs. Ettől függetlenül fegyverviselővé váltam, ami a védelmen kívül önbizalmat, de legfőképpen a legfontosabbat, önfegyelmet adott. Mint fegyveres, nem ugorhatok minden verbális inzultusra, ami csak ér nap mint nap, hideg fejjel kell gondolkodnom, különben lecsuknak. Ha valaki hülye, és verekedni akar, inkább meghátrálok, és a hatóságra bízom az ügyet. A fegyver egy esetben kerülhet csak elő: ha valaki már az én vagy ismerősöm testi épségét fenyegeti. Büszkén mondom, hogy eddigi 9 évnyi fegyverviselésem alatt soha nem kellett még csak elővennem sem.

Az igazi biztonságot az utcán úgysem a fegyver nyújtja, hanem a józan ész. Lehet, hogy megspórolsz 3 percet azzal, hogy a rövidebb úton mész, a sötét, kivilágítatlan, elhagyatott részen, de nem biztos, hogy kifizetődő. Nem kell bedugni a zenével úgy a füled, hogy semmit se hallj a környezetedből, mert azzal csak azt üzened az áldozatra leső rablónak, hogy se látsz se hallasz, könnyedén utánad lehet osonni. Figyelni kell a környezetedre.

Ha megtámadnak, és nincs fegyvered, adj oda mindent, minek halnál meg néhány szaros tárgyért?

Ha van fegyvered, tégy úgy, mint aki nagyon retteg(általában ez nem nehéz), és meglepetésszerűen előhúzva gondolkodás nélkül tüzelj. Amikor fegyverről beszélek, akkor mindig gázpisztolyról van szó, mert a halandó embernek ahhoz adnak ma viselésit. Ha valaki arcát csak "súrolja" a pepperfelhő, máris eláll a támadástól. Nem kell a menő öntöltőket venni 15-ös tárral, azok csak elakadnak a rossz pillanatban. Egy kakasbiztosítós ötlövetű revolver a nagyszerű választás, csak húzni kell a ravaszt, nem kell agyalni rajta.

Lövés után futás, amerre látsz.

De inkább figyelni kell a környezeted, és kerülni a veszélyes helyeket vagy helyzeteket. De mint a példám mutatja, nem lehet mindent elkerülni, de azért a támadások nagy részét igen.

A standard balhésokat egyszerű kezelni, el kell sétálni, ott kell hagyni, kötekedjen magával. Ha belemész a vitába egy részeggel, akkor csak veszthetsz, jó esetben csak az idődet. Az önuralom és a bölcsesség a legfontosabb.

Igen,egyszer.Az eset több mint 20 éve történt,még a 80-as években)

16 éves voltam,és a nővéremmel,és barátnőjével együtt egy szép napon kimentünk a BNV kiállításra..Sétálgattunk,nézelődtünk,és közben megéheztünk.Mivel én hamburgert akartam enni,így szétváltunk és más büfébe mentem.De megvolt beszélve,hogy hol találom őket.Megvettem a hamburgert,és mentem vissza a többiekhez,akik éppen egy olyan bódénál álltak sorban ahol reklám áron(vagyis nagyon olcsón) árultak parfümöket.Kilométeres sor volt,én megláttam a sorban a tesómat,és a barátnőjét.Így odamentem hozzájuk..Ők gyorsan berángattak a sorba,hogy ők nekik elég volt a sorban állás.Oké,nem gond,hiszen már majdnem a sor elején voltunk..(a vasbódé mellett álltunk már) Ellőttem a 40 éves madam állt,hófehér ruhában..Az a típus aki azt hiszi ha pénze van,mindenki úgy fog ugrálni ahogy ő fütyül..Szép csendben ettem a kajámat amikor a nő hátrafordult,és rám ordított

-B+ ! Hát hiába pofázok nektek,hogy ne zabáljatok a sorban? Le fogod enni a fehér ruhámat te kis qrva!Majd egy szép ívelt pofont adott,de úgy hogy szándékosan kiverte a kezemből a hamburgert.Ott álltam,az arcomon a csaj tenyérlenyomata,és fingom nem volt,hogy most mi is történt..A sorban mögöttem egy terhes nő volt aki elkezdett a nővel kiabálni,hogy szégyellje magát,hiszen én nem bántottam..A nő a terhes anyukát is elküldte az anyukájába,majd a nővéreméket is,hiszen ők is elkezdtek vitázni,hogy mit képzel magáról..Én meg csak álltam,forrt az agyvizem(csendben dühöngtem) és kivettem a nagy vita közben,hogy már a tesóimnak is beszólt,hogy ne egyenek,ne igyanak,mert a fehér kabátja...(ők nem ettek,csak rágógumiztak,és ásványvizet ittak) A nő részéről a ordibálás tovább ment majd újra meglökött,hogy te kis ribi,takarodj innen..Itt már vörös köd került a szemem elé,mert a következőt tettem..

Szép lassan lehajoltam az elejtett totál telenyomott ketchuppel tarkított hamburgeremért.Majd megkérdeztem a nőt,hogy mitől fél?Hogy leeszem a fehér kabátját? És evvel a lendülettel a hamburgert végig kentem a kabátján.A nő nekem rontott,és összeverekedtünk..Viszont a nő nem tudta,hogy évek óta judora jártam,és totál megvertem.A végén úgy szedett le róla a férje (ő is kapott) majd a sorból pár férfi szakított le a nőről.(a fejét a vasbódéba vertem) De nem engem hibáztattak,sőt,nagyon kedvesek voltak ,ugyanis a verekedés után amikor már lenyugodtam sírógörcsöt kaptam..Többen felírták a nevüket ,telefonszámukat egy papírra,és oda adták a nővéremnek,hogyha esetleg a nő feljelentene azonnal hívjuk őket,mellém állnak ,és tanúskodnak...

Egyébként a nő beperelt később,mert utólag tudtam meg,hogy anyagi kártérítést követelt azért,mert mentőt hívott ki(annak a költségeit rám akarta sózni) és a fogászati kezelésért,mert úgy megvertem,hogy 2 foga csúnyán letört..

De a bíróságig nem jutottunk el,mert apám jelezte az ügyvédjének,hogy akkor mi is perelünk,mert egy fiatalkorú lányt ok nélkül megalázott,megütött..Az ügyvédje visszalépett..

Azóta is emlegeti a nővérem,és barátnője az esetet.A nővérem azt mondta soha nem látott annyira dühösnek mint akkor..

Soha többé nem verekedtem..Inkább kerülöm az ilyen konfliktusokat..

38/N