Miért akkora bűn más szemébe hazudni?

Mert aki "nem tud hazudni" annak nem megy :)

Egyébként ha mondod, hogy tegnap voltam a boltban, közben az illető(mindegy, ki) szemébe nézel, akkor nyugodt vagy, de ha valami nagyot hazudsz, izgul(hat)sz, így ha nem nézel rá, nem biztos, hogy megtudja, de ha "nem tudsz hazudni", és a szemébe nézel, tudni fogja.

Egyébként undorító dolog, mégis nekem szemrebbenés nélkül megy :)

Én ha olyan dolgot csinálok, amit nem szabadna, de amit nem tudnak, nem árt senkinek. Meg akkora, ha nem tartozik másra. És rögtön eszembe jut 1001ok, és mindig azt hiszik el, teljesen valós dolgok, gondolkodnom sem kell szinte rajta, csak rávágom, így hihetőbb :)

De nem szoktam hazudni, nem arról vagyok ismert!!

Ahogy a második mondja.

1. Ha valaki a szemedbe néz, miközben mond valamit, akkor jobban megbízol benne... így ha az mégsem igaz, az sokkal inkább átverés mintha pl. szemlesütve mondod.

Ugyanúgy, ahogy kisebb hazugság az, ha azt mondom, hogy "nem én ettem meg a sütit", mintha azt, hogy: "Esküszöm, becsszóra, komolyan, hogy nem én ettem meg a sütit".

2. Ha egyáltalán képes vagy valakinek a szemébe nézni miközben hazudsz neki, az azt jelenti, hogy hidegen hagy a dolog, nem érzel bűntudatot miatta, rezzenéstelen arccal hazudsz... nyílván ez az érintett félnek rosszabbul esik, mintha legalább egy kicsit bűntudatod lenne.

Tehát a szembe nézés egyfajta megerősítés... tehát hazugság esetén kb. olyan mintha kétszer hazudnál...

Remélem érthető, mire gondolok. :)

Mert aki ugymond "szemrebbenes nelkul" hazudik, az nagyon alattomos es szamito tud lenni...nyilvan nem mindegy, hogy mirol van szo, mert azert minden hazugsagot nem lehet egy kalap ala venni. A hazugsag azonban nem pozitiv jelzo, ezt be kell vallani.

Aki az ember szemebe nezve hazudik, hatekonyabban hazudik. Jobban hiheto. Ennyit jelent, de azert torekedni kellene ra, hogy ne hazudj...