Miért ilyenek az öregek? (fel vagyok háborodva)

Nekem is volt ilyen esetem, buszon utaztam, és a táskámat a mellettem levő ülésre raktam. Szerintem ezzel semmi gond nincsen, ha üres a busz. Egy hülye szipirtyó viszont valamiért úgy gondolta, hogy neki csakazértis belém kell kötnie, pedig elég nagy csomagom volt, nagy bevásárlás után. A szabad helyeket figyelmen kívül hagyta, és egyenesen lehuppant mellém - persze anélkül, hogy megkért volna, hogy vegyem le a cuccomat. Látszott rajta, hogy rohadtul elégedett magával.

A következő pillanatban persze nagyot nézett, amikor a tartós tej egy halk kis loccsanással beterítette a hátsóját, az ülést, meg mindent. Azt a felháborodást... Öröm volt nézni. A vásárolt holmi nagy része szerencsére megúszta, csak a táskám lett olyan. Bezzeg az ő kabátja...

Remélem, később jól bebüdösödött neki.

Nem minden öreg ilyen, de én is herótot kapok az olyan öregektől, akik azt hiszik, hogy a koruk mindenre feljogosítja őket, és minden írt és íratlan szabályt és normát megszeghetnek (ezek tipikusan azok az emberek, akik anno életükben egy szalmaszálat nem tettek keresztbe és örülnek, hogy vki felett "uralkodhatnak"). Aranyos tud lenni, mikor nem engednek leszállni a buszról szinte, és utána még én vagyok elhordva taplónak, amiért nem engedtem, hogy ők felszálljanak (mikor a leszállókat kellene előbb kiengedni, ugyebár). Meg amikor gátlástalanul befurakszanak a sor elejére postán vagy szupermarketben. Meg amikor busz/metró tele van üres hellyel, de megcéloznak egy helyet, mert csak, és odamennek, és szúrós szemmel méregetik az ott ülőt. A legviccesebb meg az, hogy eljátsszák a fájós lábút teátrálisan, amikor mki látta, hogy futott a busz után, meg hogy több kilós zacskó van nála (ja, igen, képesek elbuszozni meg elgyalogolni a szomszéd kerületbe csak mert 5 Ft-tal olcsóbb a cukor a Penny Marketben). És a kedvencem az volt, mikor bementem Avon márkaboltba, és érdeklődtem egy bizonyos termék után (anyukámnak szerettem volna venni, kipróbált egy rúszt, ami színben is nagyon tetszett neki), és hogy az abban a színben megvan-e, erre szinte leordította a fejemet, hogy hogy a francban képzelem, hogy ő tudja a termékek neveit és kódjait... (tipikus átkosbeli eladó-magatartás... azt hiszi, a vevők vannak érte, és nem fordítva). Azt is bírom egyébként, amikor egy idős ember azt hiszi, hogy minden fiatal drogozik, cigizik, kábszerezik, és mkire ráfogják, aki csak jól érzi magát és felszabadultan nevet...

mondom, ez nem minden öregre vonatkozik, csak egy rétegre. De azok elég szemetek tudnak lenni. Egyébként én át szoktam adni a helyemet, köszönök mindig stb., szval én nem a bunkó fiatal vagyok, aki megveti az időseke,t és azt hiszi, ő szarta a spanyolviaszt...

21/l

Ne dühöngj. Az idő neked dolgozik velük szemben.

Aztán meg te leszel öreg, és rád lesz érvényes mindez.

Vidéki vagyok. Többször utazom 3 gyerekkel. A legidősebb 6 éves,a legkisebb még babakocsiban van. Szinte mindig gond van a vonaton a le-és felszállással. A fiatalok közül nagyon ritka,ha segít valaki. Viszont majdnem mindig akad egy idő bácsi vagy néni,aki még le is száll a vonatról,hogy segítsen a gyerekekkel feljutni.

Az emberek nem egyformák. De tapasztalatom szerint a fiatalok többsége bunkóbb,mint az öregek.

Lehet,hogy Pesten más a helyzet,arról nincs tapasztalatom.

Sziasztok!

Én egy tipikus "bunkó fiatal" képét keltem mindig az idősekben,(pl.üvölt a zene a fülemben)Múltkor utaztam a távolságival kb. egy óra az út.Erre jön a néni volt üres hely a busz vége tele volt velük de nem neki oda kell ülnie ahol én vagyok.Méregetett aztán megszólalt egy másik idős hogy legyek szíves átadni a helyem.A történet pikantériája hogy hipermobilitás szindrómája van a gerincemnek és a csípőm annyira fáj hogy csak egy bizonyos pózban ülve tudom elviselni,állni is megy de nem 1 órát,gyógytornára mentem)Elmagyaráztam nekik szépen és illedelmesen hogy mi is a probléma a kéréssel,de valahogy még mindig nem értette meg.Aztán lezártam az ügyet azzal hogy betapasztottam a fülemet zenével és a másik irányba fordultam.

A másiknál nagymamámmal utaztam (75 év),erre felszáll egy másik idős hölgy és egy egész kis jelenetet rendezett valami hihetetlen stílusban.Mama rám néz "Ugye én nem leszek ilyen?":D

Szóval nem mindegyik ilyen de néha elég pofátlanok mert bele sem gondolnak hogy esetleg nekem is ülésre van szükségem.

16/L

Vannak ilyen bunkó öregek, az tény. De azért a fordítottját sem szabad elfelejteni, hogy a középiskolások nagy része valóban iszonyat, mert bármilyen öreg felszáll, nem adnák át a helyet.

Én általában átadom, és az esetek 90 %-ában megköszönik (én is fiatal vagyok). És ha egy idős leül mellém, sokszor elkezdenek beszélgetni velem , bár ez inkább a távolsági buszon, a falusiakra igaz. Ők még közvetlenebbek az emberekkel, de egy velünk egykorú fiatal nem valószínű hogy az idegen útitársával leáll beszélgetni, akár egy hosszabb vonatozás alkalmával sem. Többek közt én sem, pedig ez baj.

Nekem még anya mesélte, hogy amikor terhes volt velem épp ment volna haza helyközi busszal, úgy, hogy babakocsit tolt maga előtt amiben a bátyám, és mellette volt még a nővérem aki 3-4 éves lehetett pontosan nem tudom.

Felszállt a buszra, nem tudom mi lehetett talán pár nyugdíjas egyesület találkozóra indult de a busz első fele teljesen tele volt öregekkel. Persze hely sehol se volt. A sofőrnek kellet közölni az öregekkel, hogy adják át a helyet vagy nem indul el. Pár percbe beletelt de végül feltápászkodott a helyéről valaki, hogy átadja a helyet de szerintem felháborító, hogy eszükbe se jutott.

Én egyszer adtam át a helyet, na az volt az utolsó is. Egy rohadt köszönöm-öt nem bírt kinyögni aki leült...

Reggel pedig nem véletlen sétálok el a legelső megállóhoz, ha le akar ülni szépen sétáljon el ő is oda. Nálunk a 4. megállónál már nincs hely és van 6 vagy 7. Egyedül annak adom át már csak a helyet, akin tényleg látszik, hogy nem tud állni, vagy ismerős...És persze aki terhes de olyannal még nem is találkoztam buszon:)