Mit hisztek, mi lesz veletek halálotok után?

17:40 : A kérdező Véleményekre kíváncsi, tudod ez egy szubjektív dolog, nem pedig egy olyan, hogy mennyi 2X2... Plusz senki sem tudja bizonyítani az ellenkezőjét sem, te sem, mivel halálból még nem jöttek vissza sokan...

De válaszolva a kérdésre.. én nem tudom, nem vagyok hívő típus, ezért nem tudok hinni ilyen mennyországban, de az újjászületést is hülyeségnek tartom, szóval úgy gondolom, hogy nem tudom. :)

Nem az a kérdés, mit hiszek, hanem az, hogy mit szeretnék hinni. Mert azt szeretném hinni, hogy újjászületek, és úgy, hogy a tudatom és az emlékeim nem vésznek el - az újjászületéskor amolyan újjáébredés következne be.

Az, hogy tisztában vagyok a teljes megsemmisüléssel, már nem vallás, hanem tudomány.

Hamvasztás, aztán szórjanak szét.

Remélem, hogy a lelkem jó helyre kerül.

Fogalmam sincs. De aki azt hiszi, semmi nem lesz utána, annak elég pocsék lesz majd a halálos ágyon, tudván, hogy minden megszűnik.

Azért lehet, hogy a mennyország tudata nem túl reális, vagy ésszerű, de mégiscsak megkönnyít a halál félelmétől, ha hiszed, utána jobb lesz. Sokkal jobb így meghalni.

Csak, h a másik oldal is megszólaljon, én hiszem, h a lelkünk nem szűnik meg, nem hiszek a mennyország, pokol dologban, azt gondolom, h odafent megbocsájtás, szeretet van, és igen, találkozunk a szeretteinkkel.

Én elhiszem, amit a klinikai halálból visszatértek mesélnek.

"De aki azt hiszi, semmi nem lesz utána, annak elég pocsék lesz majd a halálos ágyon, tudván, hogy minden megszűnik."

Miért? Te inkább szenvednél még kitudja hány napot/hetet/hónapot a halálos ágyadon, ahelyett hogy örülnél annak, hogy végre vége ennek az egésznek, megszűnik a világ és vele együtt a szenvedés is? Érdekes.

Érdekes?

Nekem a Te hozzáállásod érdekes, hiszen ha megszűnik a fájdalom, de tovább "élhetsz", az nem sokkal jobban hangzik?

Vagy nem vesztettél el még számodra fontos embert, vagy nagyon alacsony lehet a kötődési szinted az emberekhez.

Ha valakit elvesztesz, szerintem teljesen normális hozzáállás, h szeretnél még találkozni vele, szeretnéd azt hinni, h mégsem vesztetted el végleg. Valamint számomra szimpatikus a gondolat, h nem múlok el végleg, nem csak ennyiből áll a létem.

"Nekem a Te hozzáállásod érdekes, hiszen ha megszűnik a fájdalom, de tovább "élhetsz", az nem sokkal jobban hangzik?"

Nem, nem hangzik jobban. Egyrészt azért mert különböző a világnézetünk. Nekem ez a "képzeljünk el egy szebb életet a halál után" dolog nem más mint önbecsapás. Másrészt meg azért, mert nem akarok örökké élni. Mit gondolsz, ezer, százezer, tízmillió év "örök élet" után nem unatkoznál?

Amúgy meg igen, vesztettem már el számomra fontos embert. Többet is. Persze, amikor elmentek, borzasztóan hiányoztak, és egyszerűen nem akartam belenyugodni, hogy nincsenek többé. Ez az érzés azonban idővel elmúlik. Megtanultam nélkülük élni. Ilyen a halál, el kell fogadni. Eljött az idejük, és egyszer majd az enyém el fog jönni, és akkor ott a vége mindennek. És nem, nem szeretném azt hinni, hogy a halálom után még találkozok velük, mert ez nálam megint csak a "hazudjunk valami szépet" kategória.