A XVI. században hogyan éltek a polgárok?

Mivel az 1-es kérdésére nem jön válasz, ezért az alap kérdésre se tudok pontos választ adni, de nagy vonalakban ha kifogytak valamiből, elmentek a piacra és ott megvették. A városok főterén heti egyszer legalább (de a nagyobb városokban akár többször is) piacot tartottak, vidékről felutaztak a jobbmódú jobbágyok árulni a portékáikat, vagy aki nem engedhette ezt meg magának, az helyben eladta a falvakban az árut kereskedőknek (vagy a jómódú szomszédjának) aki aztán a városokba szállította és eladta az árut.

Nem volt minden férfi háborúban, logikátlan is lett volna. A férfiak művelték jobbára a földeket, építettek, kézműveskedtek stb. Ha minden férfit elvittek volna háborúzni, megállt volna a gazdaság. Családonként besoroztak mondjuk egy embert, a többiek otthon maradtak. Polgárokat meg amúgy sem volt szokás besorozni, a nemesek a saját hűbéreseikből állították fel a seregeiket, nem a városi polgárokból. Egyébként a XVI. századra már bevett szokás volt az állandó, hivatásos hadsereg tartása, tehát ekkorra már kezdtek háttérbe szorulni a jobbágyseregek. Az első keresztény ország aminek hivatásos hadserege volt Franciaország volt a százéves háború alatt. A XVI. századra már majdnem minden európai ország ütőerejét állandó sereg adta.