Még mindig ugyanúgy, több mint egy éve rosszul érzem magam, mint amikor meghalt a férjem, mikor lesz kicsit jobb?

Ez hosszan tartó gyászfolyamat. Engedd át magad, de ne hagyd el magad. Éld a családi , baráti kapcsolataidat, járj koncertekre, társaságba, kiállításokra, sportolj, éld a hobbidat, ha van. Ha nincs, válassz egyet.

Mindig nehéz az évfordulókon, a családi ünnepeken, születésnap, névnap. De később megtanul az ember együttélni a hiányával, majd elhalványulnak, letompulnak az emlékek, az éles hfájdom.

Ez most még olyan, mint amikor valakinek amputálják valamely testrészét. Nincs már, de az idegpályák még működnek, élesen fáj az, ami már nincs.

De az élet megy tovább.

Jobb nem lesz. hanem az ember idővel megszokja a rosszat.

De mégis van megoldás: Jézus

Ő már Krisztus társaságában van. Neki megadatott, hogy előbb érjen az Úrhoz, mint te. De azért ne próbáld lerövidíteni az utat Odaátra, mert az olyan lenne, mint a koraszülötteknél.

Isten pedig kimérte reád ezt a terhet, a gyász terhét. Nem azért, hogy téged bántson, hanem azért, hogy így fejlődhessél. Isten szeret, a férjedet is szereti. Ő hozott össze benneteket, még ha ezt most nem is érted és Ő kötött össze benneteket még ha nem is templomban esküdtetek.

Amit pedig Isten egybekötött, azt ember nem választhatja szét.

Ezért fáj a gyász. De boldogok, akik sírnak, mert megvigasztalják őket.

Érdemes lehet elmerülni a Bibliában. Talán érdemes az újszövetséggel kezdeni, elvégre abban élünk. Férjed pedig nem meghalt, hanem feltámadott az igazi életre. De mi csak fejlődjünk tovább ebben az életben, mint újszülött az enyaméhben, aztán ha itt az idő, mi is férjeddel együtt támadunk fel az örök életre.