Miért érzem mindig ezt?

Nagyon vágyom külföldre, mindig is vágytam valamerre folyamatosan gyerekkoromtól kezdve.

Nem csak nyaralást értek ez alatt, hanem hosszútávú életet, életvitelszerűen kiköltözni máshova. Azonban mindig amikor elmegyek valamerre, utána olyan rossz érzés fog el. Magányos leszek szinte egyből, hiányzik az otthoni érzés. Nehèz megfogalmazni mi is a bajom konkrétan, de szinte rosszul leszek lelkileg egy olyan helytől, ahova korábban vágytam és a végén már utálom.

Éltem már rövid ideig (néhány hónap) Angliában, Görögországban, de ahogy tudtam jöttem haza. Hiányoztak a szüleim, az otthonom. Mindeközben vágyom folyton valamerre, de most már tudom, hogy azokon a helyeken is valszeg ugyanezt érezném végül.

Miért van ez?! Nem szeretem ezt az országot, tragédia ami itt van szerintem. Nincs lehetőségem úgy érzem. Ha itt is maradok, max ilyen megalkuvásra tudok gondolni. Külföldre meg hiába megyek, utána visszaakarok jönni.

Érzett már bárki hasonlót?!

Kicsit ambivalens vagyok, nem tudom miért. Másnak olyan könnyen megy ez a külföldre költözés és a jobb lehetőségek elkapása, én meg egy szerencsètlennek érzem magam.

Van amúgy diplomám, beszélek nyelveket, szóval nem ilyen probléma áll fent. Inkább lelkileg van valami gebasz velem.