Lehetne olyan biofarmot létrehozni ahol egészséges élelmiszereket termesztenének saját célra?

Árban nem bírna versenyezni a szétvegyszerezett ipari termelésűvel.

Sajnos ezt a szellemet már kiengedtük a palackból.

A szupermarketek kényelmes polcaira kikerülni sem tudna, amit termelsz, mert ezeket csak frissen lehetne leginkább árusítani, nagyon nagy részük rájuk rohadna, főleg az ára miatt.

Amíg nem alakulnak át (vissza a régi, piacra járósra) a tömegek fogyasztói szokásai, erre nem lesz igény.

Külföldön ugyanez a helyzet, én ott élek, az emberek nem fizetik meg a minőségi élelmiszert, pedig meg se kottyanna a 99%-nak a kifizetése.

Inkább költenek kényelmi szolgáltatásokra, új telefonra meg kocsira, kaja-házhozszállításra.

És lám lám, a házhozszállított kaja gyártók sem tudnak minimálbér alattit fizetni a dolgozóinak, így az árversenyükben nem engedhetik meg, hogy organikus/vegyszermentes/bio alapanyagokat használni.

Szóval nem kell Magyarország-utálásra húzni a dolgot.

Üdv a kapitalizmusban és az ipari forradalomban.

Ökofalu próbálkozások a 90-es évektől vannak Magyarországon is, ők a termelést is ökoba akarják nyomni.

Van éves találkozó, meg több helyszínen tevékenység:

[link]

Az Élő Tiszások a helyi gazdákkal igyekeznek biogazdálkodást végezni.

[link]

Vannak a Közösség által támogatott gazdálkodók is, pl. [link]

Van az ásásmentes mozgalom, akik az ásást, a föld bolygatását is mellőzik, mert az szárítja a talajt és megkerülhető:

[link]

[link]

Korábban volt a Nyitott kert alapítvány is:

[link]

„Egy társadalom, illetve csoport dönthet úgy, hogy nem gazdasági – azaz társadalmi, esztétikai, erkölcsi vagy politikai – okokból ragaszkodik valamilyen tevékenységhez vagy értékhez, de ez semmi módon nem változtat a dolog gazdaságtalan jellegén. Más szóval, a közgazdaságtan ítélete rendkívül töredékes ítélet. Az összes szempont közül, amelyet a való életben tekintetbe kell venni és össze kell vetni, mielőtt még döntést hozhatnánk egy kérdésben, a közgazdaságtan egyetlenegyet ragad ki – vajon egy vállalkozás hoz-e pénzbeli hasznot azoknak, akik belefognak, vagy sem?

Figyeljünk fel e szavakra: »azoknak, akik belefognak«. Nagy tévedés például azt feltételezni, hogy a közgazdaságtan módszerét rendesen annak meghatározására használnák, vajon a társadalom egy csoportjának tevékenysége hoz-e hasznot a társadalom egésze számára.”

Ernst F. Schumacher: A kicsi szép

„Senki sem vonja kétségbe, hogy a nyerészkedési vágy, a gyilkos versengés, a munkás kizsákmányolása, a vásárló megtévesztése, az ifjúság megrontása, lénytársaink kínzása, az élővilág elpusztítása rettenetesen rossz dolgok, és hogy aki így cselekszik, az bűnt követ el. Mint ahogy abban is egyetért a vélekedők többsége, hogy ezek azok a tulajdonságok, amelyek a piaci versenygazdaság számára lehetővé teszik a korlátlan növekedés fenntartását; s hogy ez a növekedés az általános jólét, a társadalmi béke és a szabadság egyedüli lehetséges forrása. Tehát a jó cél érdekében, ahogyan azt Keynes professzor, a jóléti közgazdaságtan apostola vallotta, »még egy ideig« rosszat kell cselekednünk. Az ökológiai katasztrófa ennek a veszedelmes nézetnek a következménye. Mert ilyen feneketlen kárt – az emberiségnek, az élővilágnak – ilyen hosszú ideig és ilyen tömeges méretekben csak tiszta lelkiismeretű emberek tudnak okozni, abban a hiszemben, hogy »végső soron« jót tesznek, amikor ártanak.”

Lányi András: Ha tudják, miért nem teszik?

Nagyon sokan dolgoznak ezen, a nép meg mindig csak követi az újító embereket. Ez az úttörés. :-)

Meg hát nem is biztos, hogy van már elég időnk, úgyhogy prepper és deep adaptation

Vagy lehet nyavalyogni is.