A közvetlenül kereszténység felvétele előtti ősmagyarok nagyon sokban különböztek attól a formánktól mikor még előtte eurázsiában működtünk?

Eurázsia= Európa+Ázsia. Moat is ott vagyunk

A eredri magyar hitvilág még mindíg fellelhető népszokásokban, babonákban. Főleg székelyeknél, palócoknál.

Ez alapján elmondható, hogy nem volt azonnali parancsalapú váltás. Még évszázadokig fennmaradt épen, de másodlagosnak a régi rendszer. Azt mondanám, hogy meg most is vannak mentalitásbeli elemek, amik lényegesen elütnek a környező szláv, germán népességtől és inkább Ázsiában található hasonló. Bár összességében a magyar népesség genetikájában már 1% alatti az ázsiai elem.

És légy szives tanulj meg te is magyarul (fogalmazni), mert nagyon nehezen lehet kihámozni, hogy mit akarsz.

Na várjunk, tehát a közvetlen kereszténység felvétele előtti magyarok és a honfoglalás előtti magyarokról van szó. Tehát az érdekel, hogyan azért lettek e keresztények a magyarok, mert megváltozott a kultúrájuk?

Nem. A magyaroknál szabad vallásgyakorlás volt, már előtte is voltak keresztények. Nem úgy kell elképzelni, mint az USA - ban az indiánokat, hogy a gonosz idegen vallás az ősi, helyes út ellen. A honfoglaló magyarokat nem kötötte úgy a vallás, mint a későbbieket, sokféle vallásuk volt. A kereszténység kizárólagossá tétele politikai döntés volt, nem kulturális.

Ez jellemző a legtöbb sztyeppenépre. Nagyon gyakorlatias gondolkodásmódjuk volt. Ami hasznos volt, asszimilálták, ami nem jelentett veszélyt, megtűrték. Az érdek volt az első és legfontosabb tényező, nem a kultúra, vallás, vagy nyelv. Meg a személyi kultusz. Ezért van az, hogy ha volt egy karizmatikus ember, aki maga köré tudta gyűjteni a többieket, rengetegféle ember verődött egy csapatba. Ez nem is égtáj függvénye, mert például a vikingek is ilyenek voltak Európában.

A kereszténység kizárólagossá tétele a letelepedéssel hozható kapcsolatba. A fent említett társadalom jól működik egy nomád, félnomád közegben, mert ott nincs akkora szükség stabilitásra, de a rugalmasság fontos. Viszont egy letelepedett népnek összefogásra és egységességre volt szüksége, hogy meg tudja magát védeni. Arra tökéletes volt a kereszténység, hogy ezt megadja. Ezt ismerték fel a vezetők. Természetesen biztos volt, aki igaz hitből volt keresztény, de az a fajta vallásosság inkább az államalapítás utáni magyarokra volt jellemző, akik már úgy lettek felnevelve.

A vérszerződés valamikor a honfoglalás előtti időszakban történt. Vagyis, az általad kérdezett két időpont közt.

Ez azért lényeges, mert a vérszerződésnek az volt a célja, hogy egymással rokonságban nem lévő csoportok (amelyeknek az ereiben nem rokon vég csörgedezett) így lépjenek rokonságra, azaz, keveredjen a vérük. (A vezetők fiai-lányai közti házasságok is ezt a célt szolgálták.)

Tehát, a vérszerződés alkalmával lettek rokonok az Ázsia felől érkező finnugor törzsek, és a dél felől érkező türk törzsek. Utána nagyon rövid idő alatt (kb. 20 év) Álmos leszármazottai házassággal, ármánnyal és erőszakkal a saját vezetésük alá vonták az összes többi törzset. Azok tagjai is keveredtek, a kultúrájuk és gondolkodásmódjuk is. Ebből adódóan, már legalább harmadrészben más szellemi örökségű emberek alkották a magyarságot a kereszténység felvétele előtt, mint amikor még csak a finnugor törzsek alkották.

3/3 anonim ***** válasza:

finnugor törzsek alkották.

---------

Az alkot egy hülye hang. A fingárrokkal a magyaroknak dolguk nem vhan, hisz indogermán és germán nyelv a magyar.

De a türkökkel se vahn dolga a magyarnak, hisz indogermán és gemrán nyelv a magyar.

keletről hozott mentalitás és gondolkodásm

---------

Ezt a nyelvet nem rakom. Nem kelet, hanem erjesztu, nem hoz, ez itt nemÖrményia,hanem bírong. Stak a gonosz gondol, a göndör, magyarul verstehen rakni, denkene rakandni.

De a magyar arra sohase volt, hisz indogermán és germán nyelv a magyar.

Hát a kretényésg és az ősmnagyar(a bolonda dühor) két szelenda ühgy.