A Mátyás királyos meséknek mennyi valóságalapja van?

Annyi benne az igazság, hogy Hunyadi Mátyást a köznemesség választotta meg királynak Szilágyi Mihály főúr nyomására. ( a Duna jegén)

Ezért az ifjú király uralkodásának kezdetén kénytelen volt az őt támogatóknak kedvezni, különösen, hogy rögtön darázsfészekbe cseppent, mivel Szilágyiék megesküdtek, hogy elveszi Garai nádor lányát feleségül a főúri támogatásért cserébe, de a cseh Podjebrád György meg csak úgy engedte kiváltani a fogoly Mátyást, ha az elveszi a lányát, Katalint.

Mátyás belpolitikai tevékenységének fő céljai uralkodásának első időszakában a saját hatalmának megerősítése, majd a kincstári bevételek növelése, végül pedig Corvin János trónutódlásának biztosítása volt. A nemesi uralkodó osztály, azon belül is a főurak tekintetében ez a politika elsősorban a hatalmi pozíciók és az ezzel járó birtokok szinte folyamatos újraosztásáról szólt. Mátyás emellett figyelmet fordított a szélesebb köznép, a városi polgárság, sőt a parasztság helyzetére is. Az adóprés szorításából nem engedett, de országjárásai során a főurak által elkövetett kirívó igazságtalanságokat igyekezett orvosolni, később ez a tevékenysége lett az „igazságos Mátyás királyról” szóló legendák reális magva.

Reformokat vezetett be, mind a kormányzásban, mind a gazdasági életben, stabilizálta a magyar ezüstdénár értékét és a jogrendszert is reformálta, ami részben a feudális nemesi előjogok csökkentését is szorgalmazta, amelyet nem csak a saját hatalma erősítése céljából tett, bár természetesen a fő célja a királyi hatalom erősítése volt.

A király helyzete szükségképpen megerősödött.

Kifejezetten sok országgyűlést tartott, mert igyekezett bevonni a kormányzásba a rendeket, de csak ötre hívta meg a teljes nemességet. Az 1471 évi országgyűlésre 1463 óta először meghívta az összes nemest. Az ott beterjesztett, majd szeptember 18-án elfogadott törvények számos sérelmet orvosoltak.

Mindezek ellenére a főurakkal a király óvatosan bánt, igyekezett tisztségekhez juttatni őket és a nagy famíliák tagjaiból egyetlen lázadót sem vettetett börtönbe, holott a kisebb hatalmú ellenfelei közül megesett, hogy többeket karóba is húzatott, vagy kegyetlenül leszámolt velük.

Az adóterheket ugyan tényleg jelentősen megnövelte, de ez európai átlagban nem volt kirívó és más bevételei is voltak, bár az uralma alá kerülő idegen cseh, morva, osztrák, szerb területeken jóval kisebb adóprés működött, mint Magyarországon.

Azonban a hatalma megszilárdulásával a közrend is helyreállt és valóban életének egyes időszakaiban járta az országot, bár korántsem álruhában, hanem királyi, sőt erős fegyveres kísérettel és a legnagyobb visszaéléseket tényleg megszüntette, igyekezett a sérelmeket orvosolni, a vitás kérdéseket királyi hatalmával rendbe tenni.

Bővebben:

[link]