József Attila Kirakják a fát c verse milyen verselésű?

KIRAKJÁK A FÁT

A pályaudvar hídja még remeg,

de már a kényes õszi dél dorombol

és kiszáradt hasábfák döngenek,

amint dobálják õket a vagonból.

Ha fordul is egy, a lehullt halom

néma... Mi bánt? Ugy érzem, mintha félnék,

menekülnék, hasáb a vállamon.

A kisgyerek, ki voltam, mégis él még.

A kis kölyök, ki voltam, ma is él

s a felnõttet a bánat fojtogatja;

de nem könnyezik, egy dalt zöngicsél

s ügyel, hogy el ne szálljon a kalapja.

Tõletek féltem, kemény emberek,

ti fadobálók, akiket csodáltam?

Most mint lopott fát, viszlek titeket

ez otthontalan, csupa-csõsz világban.