Ateistának lenni/amellett kitartani csak a nagyon erős lelkierővel rendelkező embereknek ajánlatos?

"Az ateisták rendkívül gyengék lelkierőben, mert állandóan minden fórumon bizonygatniuk kell, hogy de tényleg nem létezik isten,"

Annak hogy valaki vitába bonyolódik nem csak az lehet az oka hogy magát meggyőzze.

Szerintem mind két oldalon vannak olyanok akik azért vitatkoznak mert bizonytalanok. De emelet még rengeteg érv lehet a vitára.

Vannak akik azért vitatkoznak mert szeretnek vitatkozni, vannak akik azért mert zavarja őket ha számukra értelmetlen dolgokat olvasnak és "kijavítják" az, DE lehet akár az is egy jó érv a vitára ateista szempontból hogy kicsit vissza szorítsák a szerintük téves, alaptalan vallást aminek bizonyos esetekben negatív hatásai vannak az emberekre.

"akik kényszeresen szükségét érzik lehülyézni a hívőket"

Olyannal hogy lehülyéztek volna valakit ritkán találkoztam és az már abban az esetben volt amikor a válaszoló nagyon fanatikus volt vagy annak állította be magát.

Az hogy megmondja valaki hogy szerinte tévedsz egy adott témában szerintem nem lehülyézés.

"hogy az alláspontjuk hangoztatása valójában önigazolás, mellyel a szakrális tanításokkal járó felelősség vállalásához szükséges bátorság és kitartás hiányát próbálják maguk elől leplezni."

Ezzel nekem az a problémám hogy rengeteg hívő ember sem tartja be a vallásának az előírásait. Akkor miért kéne letagadni az adott istent ahhoz hogy ne tartsa be valaki ha az isten követésével sem "kell" betartania azokat?

Szabályok betartásában manapság ateista és hívő között nincs nagy különbség. (persze ez vallás függő is)

"a kényelmes utat választják, de közben tudat alatt úgy érzik, hogy ettől kevesebbek."

Miért éreznék tudat alatt kevesebbnek magukat? kevesebbek lesznek azért mert nem hívők?

21-es

"Olyannal hogy lehülyéztek volna valakit ritkán találkoztam....hogy szerinte tévedsz nem lehülyézés"

Ezt komolyan mondod?

Akkor csak itt nézz körül: 1, 9, 16 - mind direkt sértegetés.

Ugye az megvan, hogy nem csak a szó szerinti "hülyézés"-re gondoltam.

És nem véletlenül írtam ide, hogy azokról beszélek, akinek a véleményével a fórumokon lehet találkozni.

"rengeteg hívő ember sem tartja be...isten követésével sem "kell" betartania azoka"

Ez úgy hangzik, mintha az atesiták a hívők hibáihoz viszonyulva állítanák be értékrendjüket. Szerintem ezt te sem gondolod komolyan.* Valóban az alapján ítélnék meg az ateisták a szakrális tanítások értékét, hogy mások mit tartanak be azokból? Hisz épp az ateisták hivatkoznak folyton a rációra! Szerintem az a racionális, hogy a tanítások RENDSZERÉT ismerik meg alaposan, nem csak elméletben, hanem mély gyakorlatban is. Ez után dönthetnének racionálisan arról, minek van értelme. És ne feledjük, hogy mint minden norma a vallásiak is, minél mélyebb közösségi elfogadottságtól nyerik el teljes hatásukat, azaz értelmüket is.

*A gyakorlatban szerintem épp fordított a hatás. A hétköznapi életben az emberek nem tartják számon egymásról ki mit hisz, viszont a társadalmi viselkedési norma a szakrális tanításokhoz képest enyhébb követelményeket állít az emberek elé. Elsősorban ez az, amit nélkülözhetetlen igazodási pontként élnek meg, nem a szűkebb (pl vallási) csoportok normáit, mivel hétköznapi tapasztalat, hogy a vallási csoportokon kívül is be lehet illeszkedni a társadalomba.

"Miért éreznék tudat alatt kevesebbnek magukat?"

Szerintem az természetes, nagyra tartom azokat akik áldozatot vállalnak terveik és elveik kivitelezéséért. És objektíven vizsgálva képességeit és lehetőségeit bárki felmérheti saját "teljesítményét" másokhoz képest.

Igen, tudom, az ateistáknak is vannak elveik, és értéket teremtenek az élet sok területén. De ezek nem ateizmusukból fakadnak, azaz ugy azon a téren a hívők is hasznosan tölthetik életüket. A szakrális tanítások elvi rétege ezeken felüli kihívás az egyén számára.

Mondok példát:

Az ateisták egyik "racionális ellenérve" az, hogy az Isten és a túlvilág csupán a haláltól, a megszünéstől való félelem enyhítésére kialakult kényszerképzet. A közhiedelemben elterjedt "utolsó ítélet" és a pokol képe viszont nem éppen vígasztaló a halál utáni kilátásokat tekintve. Ha az vallod, hogy van Isten, azt is vállalod, hogy bizony korlátoznod kell vágyaidat, uralkodnod kell érzéseiden, különben ajajjj.

Ezzel szemben - ahogy rendszeresen ki is mondják a fórumokon az ateizmus prókátorai - "hülységekben" nem kell hinni, és mindenki az tesz amit akar.

Tehát látható mihez kell nagyobb erő és bátorság.

"Ez úgy hangzik, mintha az ateisták a hívők hibáihoz viszonyulva állítanák be értékrendjüket. Szerintem ezt te sem gondolod komolyan."

Nem is. Mert nem ezt írtam. Azt írtad lényegében hogy az ateisták nem akarják/nem tudják követni a tanításokat ezért kijelentik hogy az hamis.

Erre írtam hogy ez nem logikus mert akik állítólag követik azok sem tesznek meg az esetek nagy részében semmivel sem többet mint az ateisták. Ezért nem ez indok arra hogy letagadják a helyes voltát. A vallások elleni felszólalásnak rengeteg oka lehet. De eddig egy olyannal sem találkoztam hogy valaki hit volna de nem akarta követni és ezért azt mondta volna hogy nem is igaz a vallás.

"Mondok példát:"

Igen, ott van a pokol is. Azonban a mennyország kitalálása hivatott arra hogy enyhítse az említetteket. Annak a gondolata hogy a szereted bár meghalt de egy jó helyen van ahol majd újra találkozhatsz (ilyen ateistáknál nincs, ha valaki meghalt annak vége, nincs ilyen menekülő útvonal).

A pokolnak több szerepe is van. Egyrészről az hogy ha valaki ártott neked akkor az majd ott megfog bűnhődni. Például a szeretted gyilkosa aki elmenekült és soha nem kapták el. Megint csak megnyugodhatsz mert bár boldogan élte tovább a gyilkos az életét a túlvilágon megbűnhődik (újabb menekülés a valóságtól).

Ezenfelül a pokol másik szerepe az is hogy valahogyan a híveket is meg kellett tartani. Ha csak jó hely lenne akkor mindenki mehetne amerre akar. De ezt nem lehet. A 10 parancsolatban is benne van hogy az sem elég ha jó életet élsz, mert még imádnod is kell az Istent.

Jól ki van ez találva hogy fenn tudjon maradni.

"Tehát látható mihez kell nagyobb erő és bátorság."

Egyrészről amit leírtál abból egyáltalán nem látom hogy miért kéne ahhoz nagyobb erő és bátorság. Másrészről pedig magyarázhatod hogy mihez kell nagyobb erő és bátorság de voltál mind két oldalon?

Én voltam. A hívő léthez egyáltalán nem kell nagyobb erő, sem bátorság. Az ateistasághoz kellhet de ott sem minden esetben.

"Helyébe kerül a szenvedés, gyötrelem, szegénység, kitaszítottság, nyomor, stb. Ilyenkor nincs hit ami éltesse,"

Már mint hogy nincs Istenben való hit? Attól még ott lehet a remény hogy jobb lesz. Ami tovább éltetheti az embert. Ott vannak a céljai is. Sorolhatnám még. Ez nem ilyen egyszerű hogy akkor öngyilkos lesz és kész.

Annyi hogy nem reménykedik abban hogy majd egy istenség TALÁN segít rajta.

"11# elfogytak ? Nem is voltak szegénynek jóhogy a fogalmát ismeri"

Például egy tudatlan földönkívüli, hogyan állapítja meg, hogy egy emberben van tudat? Te hogyan állapítod meg, hogy az Univerzumban nincs tudat?