Ebben az esetben mennyire tartanátok fontosnak a hagyományt?

Szerbiai kisvárosban élek, ahol az elsőáldozó kislányokat hosszú fehér, pazar, csipkéktől és fodroktól díszes, néha még a menyasszonyi ruháktól is káprázatosabb ruhákba öltöztetik, nem hiányzik még a csipkekesztyű és fátyol sem. Szinte versenyeznek, kinek gyereke lesz szebben, gazdagabban felöltözve. Menyem szerb, pravoszláv (ortodox vallású), unokánkat katolikus templomban keresztelték. A kislány anyja idegenkedik a fentebb leírt katolikus szokástól, mellesleg én sem szeretem, bár alávetettem magam a szokásnak ( habár a lányom ruhája messze elmaradt barátnői ruhája mögött). Szerintetek mennyire hatna ki a kislány lelkivilágára, ha nem menyasszonyi ruhát adnánk rá, hanem kislányos fehér ruhácskát, esetleg valamilyen fejdísszel, virággal a hajában. Egy kilencéves kislánynak meg lehet magyarázni, hogy a szertartásban nem a ruha a lényeg és nem kell, hogy kellemetlenül érezze magát mert nem olyan mint a többi kislány?