A középkorban ha látták az emberek hogy miylen durva függőséget tud okozni az alkohol és mennyire le tud építeni másokat, miért vedeltek mégis?

Egyrészt, nem nagyon láthattak hosszútávú hatásokat, mert egy 50 éves ember már öregnek számított.

Másrészt, ha látták is a hatásokat, nem valószínű hogy a kapcsolatot is látták az ok és az okozat között.

Harmadrészt, az akkori italok nem olyanok voltak mint a maiak ( nem volt jellemző a tömény, a bor alkoholfoka kb. a mai gyengébb sörökének felelt meg).

Negyedrészt: azért itták nem csak a középkorban, hanem előtte is az alkoholos italokat ( nem azért változtatta a vizet borrá Jézus mert bulit akart!) mert akkor még nem létezett víztisztítás, és az alkoholos italok a városokban tisztábbak voltak mint a víz.

Hatalmas mítosz, hogy a víz minősége miatt ittak alkoholt. Eleve csak oda építettek településeket, ahol volt a közelben tiszta vízforrás. Abban a mennyiségben, hogy tisztító hatása legyen, az alkohol pedig már több vizet von el a szervezetből, mint amennyit bevinnél mellette.

Az is ilyen modern mítosz, hogy 50 évesen öregnek számítottál. Az átlagéletkor volt alacsony, nem a maximum életkor. Ez azt jelentette, hogy több gyerek halt meg. A gyerekek nagyon fogékonyak a betegségekre, modern orvostudomány híján sok gyerek nem élte meg a felnőtt kort, de ha elérted a 20 éves kort, akkor jó eséllyel élhettél 70 - 80 éves korodig.

A Középkorban nehéz körülmények között éltek és sok szörnyűséget láthattak. Emiatt nagyobb valószínűséggel menekültek az ivásba. Továbbá a közösségi élet a templomban és a kocsmákban folyt. A kocsma fontos szerepet töltött be a társasági életben és a szórakozás egyik legelterjedtebb formája volt.

A középkorban annyit tudtak, hogy iszákosnak lenni egészségtelen, de ez mikor tartotta vissza az embereket az ivástól? Itthon 1-2 millió ember ma is többet iszik, mint a középkoriak átlagban, pedig ma már "mindent" tudunk az alkoholról. Az alkoholizmust nem előre tervezi az ember, hanem mire észreveszi (már ha észreveszi), hogy ott van, már nem vagy csak igen nehezen tud kijönni belőle.

100-150 évvel ezelőtt egész Európa sokkal durvábban vedelt, mint a középkorban, pedig akkor már (a középkorral szöges ellentétben) az orvostudomány is teljesen az alkohol ellen fordult, és még annál is több rosszat állítottak róla, mint amit valójában okoz.

A fizikai alkoholfüggőség egyébként ritkább, mint gondolnád, és főleg töményszesz nélkül igen kitartónak kell lenni hozzá. Az élvezeti töményszesz-fogyasztás csak az 1300-as években jelent meg, és az ipari forradalom előtt nem is sok helyen terjedt el.

A középkorban eleve luxus volt, hogy valaki egész évben olyan mennyiségben jusson alkoholhoz, ami fizikai függőséget alakíthatott volna ki. Biztosan volt, aki mindenét elitta, de az átlagembernél ( =jobbágy) gyakoribb lehetett, hogy hónapokra elfogyott az eladó bor, amit egyáltalán meg tudott volna fizetni. Olyan korról beszélünk, amikor sokszor enni se volt mit.

Egyébként az alkoholfüggőséget nem is értették, mert a pszichés függőség koncepciója pszichológiai felfedezés (amit tudatlanabb emberek sokszor még ma sem fognak fel!), a fizikai megvonásos tüneteket pedig gyakran még a késő 19. századi esetleírásokban sem sikerült összekötni a megvonással, sőt, sok orvos azt hitte, hogy ezeket egyáltalán nem is az alkohol okozza, hanem a töményszeszek sajátos összetevői.

Jóságos Isten, mennyi műveletlen alak.

Atyám!