Az életben elbukott/sikertelen emberek szokták azt mondani hogy "tisztelj az életkorom miatt"?

Csak 26 éves vagyok, és bármennyire is érzem magamon az öregedést, még azért elég fiatal vagyok szerencsére.

Talán mindannyian megkaptuk már a fent idézett mondatot valamikor életünk során.

Ezek az emberek úgy beszélnek a korukról mintha az egy érdem lenne...én is leszek annyi idős akkor is ha egész nap heréskedek mondjuk a szüleim hátán élve.Akkor majd tisztelet jár nekem, pusztán azért mer elértem egy életkor amiért tulajdonképpen semmit sem kell tennem? Maximum életben maradni, de ez napjainkban nem olyan nehéz ezekben a békeidőkben.

Maximum baleset vagy a saját hülyeségem kapcsán fogok meghalni idő előtt.

Még az előző generáció biztos sokat hallotta ezt a háborúból visszatért emberektől, ott talán helyénvaló is volt, na de aki a 60-as évek után született az milyen alapon várná el?

Nem arról van szó, hogy akkor én úgy beszélhetek 20-on évesen egy 50 évessel mintha a haverom lenne, van egy alap tisztelet ami mindenkinek jár, legyen az fiatalabb vagy idősebb.

Na de amikor már úgy szól, hogy a "korom miatt" miközben valószínűleg ő az alap tiszteletet sem adja meg nekem csak azért mert én fiatalabb vagyok, akkor mit vár?

Az ismerőseim közül a valóban sikeres emberektől még sosem hallottam ezt a mondatot.

Jómagam már azt is sikeres embernek tartom akinek háza, családja, normális és viszonylag stabil élete van.

Ebben látok plusz tiszteletreméltóságot is, mert sajnos ezeket nem könnyű elérni manapság.

Akik nekem ezt mondták és ismertem őket valamennyire azoknak mind hiányzott ez, vagy ezen felsorolásból a többség, és ennek kapcsán merült fel bennem a gondolat, hogy vajon ez a saját sikertelenségükkel függ össze, vagy ez egyszerűen csak egy ilyen berögződött buta "érv"?