Ha látnál a családja nélkül sétáló 30 év körüli jól öltözött nőt, aki összeesik, de még magánál van, segítenél neki?

Most írhatnám, hogy peeeersze, azonnal, de inkább leírom, valójában mit tennék:

körülnéznék, van-e valaki más, aki határozottan elindul felé, mert akkor ő biztos magabiztosabb, jobban tudja, mit kell tenni. Ha nincs, akkor én mennék oda, megkérdezném, hogy mi történt, miben tudok segíteni.

odamennék, és megkérdezném jól van-e és segíthetek-e valamiben, mivel nem értek ilyen dolgokhoz,inkább hívnék mentőt,ha kell,mert én valószínű nem tudnám újraéleszteni vagy ilyesmi.

22/L

Állampolgári kötelesség és erkölcsileg is kívánatos lenne a tőlünk telhető legjobb segítséget nyújtani.

Sajnos volt már, hogy eszméletlen emberhez mentőt hívtam, ő meg pár perc alatt magához tért és eltámolygott. Részeg volt, nem kicsit. Vissza is hívtam a mentőket és kértem, hogy fordítsák vissza a kocsit. De ettől eltekintve igen, ha tudok segítek, ha nem tudok, akkor a mobiltelefon ott van, megpróbálok hozzáértő segítséget hívni.

Segítenék!

Csak nem veled fordult elő, hogy nem segítettek ilyen helyzetben?

Attól függ.

Ha rohanok valahova időre, akkor megnézném, segít-e más neki, ha igen, ennyi volt a dolgom, ha nem, attól függően, mekkorának látszik a baj, mérlegelek, valószínűleg megkérnék valakit a közelben, hogy próbáljon neki segíteni (esetleg egy szórólapost), akár csak annyival, hogy hívjanak hozzá orvost.

Ha nem rohanok, és nem néz ki részegnek, és nincs más, aki segít, megnézném, mi a gond, és ha nem tudok segíteni, de orvosi segítségre szorul, orvost hívnék, mert a szakszerűtlen elsősegély többet árthat, mint használna.

Ez az elmélet, a gyakorlatban ilyenre még nem volt szükségem. Egy biztos, családban már kellett higgadtan reagálnom súlyos balesetre, és akkor nem is gondolkodtam, tettem, amit kell automatikusan, úgyhogy nem kizárt, hogy nagy baj esetén egy idegennél is inkább automatikusan ösztönösen cselekedném azt, ami eszembe jut elsőre.

Pár éve egy ismerősömmel mentünk hazafelé egy ismert bp-i téren és láttunk messziről egy férfit feküdni a földön.Persze mi is odamentünk, hogy akkor most segítünk, mire a semmiből (és itt tényleg értsd ezt, mert gőzöm nem volt róla, honnan került oda) elénk ugrott két nagydarab 20-30 közötti férfi és az értékeinket követelte. Ekkor a harmadik földön fekvő társuk is hirtelen jobban lett (ergo semmi baja nem volt) így csatlakozott. Csak a lélekjelenlétünkön múlott, hogy senki nem sérült, az értékek is megmaradtak. Persze hívtuk a rendőröket, vettek fel jegyzőkönyvet, csak a jó ég tudja azóta a három jó virág merre van.

Bocs, ha visszakérdezek...szerinted ezek után odamegyek bárkihez is????