Kérlek értékeljétek ezt a történetet ez egy rólam szóló történet. Kinek hogy tetszett és mi a véleményetek ?

2002:Ekkor Születtem meg de ugorjunk ovodás és kis iskolás éveimbe. Nagyon nehezen találtam magamnak barátokat.Akik a barátaimnak tetteték magukat azok csak a rosszba akartak bele vinni de szerencsére én sose mentem velük. Ezért mindig megutáltak.Aztán találkoztam egy fiúval aki azt igérte hogy örök barátok leszünk és én hittem neki de a célja csak az volt hogy csicskáztasson engem így őt is otthagytam. Aztán igaz barátokra leltem akik melett már minden rendben volt.Gyerek koromban csak anyám és a nagyszüleim vigyáztak rám.Apám állandóan ivott és sose törődött velem.Aztán Apámnak jött valami betegsége ami miatt lekelett tennie a piát. Ennek örültem bár sajnáltam is mert a betegség halálos volt de ha minden megfelelően csinál akkor nem fog meghalni. Ekkor kezdett igazán foglalkozni velem sok mindent megtanultam tőle de aztán amikor kigyógyúlt a betegségből újra visszatért az ittas állapotába és újra leszarta a fejem. Megint csak az anyámra számíthattam. "Egyébbként van egy hugom és egy öcsém. Öcsémmel csak annyi a balyom hogy ő sok mindet kap amikor kinyissa a száját én meg semmit hiába nyitom ki a számat, de szerencsére ezt már tisztáztam vele". Elérkezett a nap amikor 8.-ba kerültem ekkor elkeztem vagyis megpróbáltam felnőtesen viselkedni de semmi az apám még mindig rám sem hederített. Aztán elbalagtam az iskolából és 9.-es lett ott találkoztam először egy lányal sokat beszélgettünk, nevettünk, stb. Aztán egyszer csak szerelmet valottam neki de ő visszautasított. Ekkor szomorú lettem mert nagyon megkedveltem őt. Próbátam túltenni magam rajta de hiába. Apám pedig elmondott engem minden szarnak "hogy én milyen béna és gyenge fiú vagyok, hogy született ilyen béna fiam még barátnőt sem tud magának szerezni, stb." Amiket mondott nagyon mérges lettem rá. Nagyon nehéz volt az élet így mert a lány akit szeretek ő nem szeret és még az apám sem szeret. Csak a barátaimra, a nagyszüleimre, anyámra és a testvéreimre hagyatkozhatok.Aztán hírtelen valami furcsa dolog történt apám szemtől-szemben állt velem. Először nagyon megilyedtem mert azt hittem hogy bánti akar de szerencsére nem ez volt a helyzet. Az volt hogy bocsánatott kért mindenért megmonta hogy nem tehetek róla hogy ügyetlen vagyok és arról sem tehetek hogy a lány akit szeretem annó visszautasított. Én megbocsájtottam neki és nagyon jó barátok lettünk. Igaz hogy a lány szívét nem tudtam meghódítani mert ő visszautasított de a legjobb dolog az volt hogy apámmal kibékültünk és most már nem szarja le a fejemmet.