Milyen döntést hoztatok az eddigi életetekben, ami sorsfordító hatással bírt rátok?

Nem bántam meg a döntésemet, az életem rosszabb lett, de elköltöztem a volt élettársamtól, mert már nem tudtunk együtt élni.

Elköltöztem otthonról, mert már tarthatatlan volt a helyzet. Soha nem bántam meg.

Nem mentem másik városba a volt vőlegényemmel. Nem bántam meg. Új párom van, anyagilag szerényebben élek, de boldogabban.

Feladtam egy biztos teljes állást egy félállásért és mellette szabadúszó tevékenységért. Nem bántam meg, de sokkal nehezebb lett. Azért döntöttem így, mert úgy éreztem, hogy egyszerűen jobban végzem azt a munkát, amit most csinálok. Ami tulajdonképpen így is van, csak sosem tudhatom, lesz-e következő megbízásom és mikor, és azt kifizetik-e rendesen (most pl. 800000 Ft kintlevőségem van, bérletre sincs pénzem, és nagyon rossz érzés, amikor jogi úton kell elérni, hogy a tisztességesen elvégzett munkámért megkapjam a járandóságomat). Fél év múlva már lehet, hogy azt mondom, megbántam, egyelőre még erősebb az az érzés, hogy az otthagyott állásom zsákutca volt.

3 éve Bp.-re költöztem vidékről. Vidéken mindenki ismert mindenkit, be voltam skatulyázva, olyannak kellett lennem, mint amilyenek a többiek voltak, különben megszóltak (volna). Itt fent már láttam sok mindent, lett saját stílusom, fel merem vállalni, boldog vagyok, kiegyensúlyozott, és itt lehetek simán csak valaki a tömegből, nem tűnök ki, akárhogy nézek is ki. Ha otthon maradtam volna, soha nem tanultam volna tovább. (Vidéken pl. ha kimentem volna az utcára melegítőben smink nélkül, csak a boltba, már leigényteleneztek volna a velem egykorúak, itt viszont -szinte- mindent szabad, és nem szól érte senki.)