Miért léteznek még könyvtárak 2020-ban?

A könyvtáraknak olyan hangulata van, amit nem pótol semmilyen egyedül olvasható e-könyv.

Egy kisebb városban voltam néhány évig könyvtárvezető, és az olvasóközönségünk kora egyévestől (kis túlzással) százegy évesig mozgott.

Válogatni, tanácsot kérni jöttek, vagy egyszerűen beültek "könyvszagot" érezni vagy tanulni.

Az idősebb korosztály a fiatal anyukák, a szakkönyveket vagy tanulmányokat kereső fiatalság könnyebben megtalálta, amire szüksége volt, mint az Interneten.

Egyébként több számítógép is az olvasók rendelkezésére állt, de a legritkább esetben használták e-könyvek olvasására.

És most a nagy könyvtárak régi könyveiről, kéziratairól, ritkaságairól, kódexeiről nem is beszélek.

Nagyon fiatal lehetsz vagy nagyon szakbarbár, ha ezt nem érted meg.

Egyetértek az előttem szólókkal, mint régi, könyvkedvelő, olvasó ember, de hogy a többiek mellett, még egy érvet fejtsek ki: odáig rendben van, hogy léteznek digitálisan (pdf stb.) könyvek, ÁM arra is gondolni kell, mi lesz, ha az adathordozó elromlik? Nem egyszer tapasztaltam, hogy a pendrive, sőt a DVD sem végtelen ideig őrzi meg a tudást, míg a könyvek, ha jól vannak gondozva, igen.

Plusz a papíralapú könyveknek van valami olyan megnyugtató hangulata, illata, amit egyetlen digitális adathordozó sem képes pótolni. Más az, amikor kezedbe veszed a könyvet, és lapozod. Nem kell hozzá energia forrás, hogy működjön, csak elég fényerő, hogy olvasni lehessen.

Mellesleg ez a "szerintem újra kellene hasznosítani őket (akár kötelezően mindet, törvény által, ki tudja?)," másnak is ötlete volt. Tudod kinek? Hitlernek. Azt hiszem őt nem kell bemutatni, sem a könyvégetéseit. Ne akarjuk már a ránk hagyott - akár ősi -, tudásbeli örökségünket máglyára vetni, csak azért, mert egyesek nem látnak tovább az orruknál.

Tegyük fel, egyszer történik valami, és nem lesz áramunk. Sehol. A digitális adathordozók nem fognak sokáig kitartani, de a nyomtatott könyvekben ott van a tudás, a történet, és a hatalom. Amíg képesek vagyunk olvasni, addig értékeljük a papíralapú könyveket.

Én inkább azon aggódom, hogy lassan nemcsak olvasni, de írni is elfelejtenek, - nem tudnak - egyes emberek.

Jó isten....

Sok ember jár könyvtárba, köztük én is. Egy igazi könyvet olvasni a teraszon teljesen más érzés, mint Ebookon olvasni ugyanazt.

Annyi könyvet viszont, amennyit elolvasok, biztosan nem tudnék megvenni és tárolni.

A könyvtár polcán több könyvet látok egyszerre (ami a szemem látókörébe beleesik), és könnyebben tudok egymás után könyveket levenni és beléjük lapozgatni, mint ahogy ezt egy PDF dokumentumokat tartalmazó mappában tehetném. Egyszerűbb kézmozdulat a könyv levesz, belelapoz, több helyen beleolvasgat, tartalomjegyzék alapján adott oldalra lapoz, könyv visszatesz, másik könyv levesz műveletek egymásutánja, és gyorsabb is, mint egy adathordozón.

Sokszor van szükség a könyv végén a függelékre, miközban a könyvet a közepén olvasod. Így az ujjadat oda tudod tenni a könyv végén a függelék megfelelő oldalához, miközben a közepén olvasod a könyvet. PDF vagy egyéb digitális könyvvel ez nehezebben oldható meg.

A könyvet gyorsabban tudod lapozni, pörgetni, keresni benne. Digitális könyvnél csak lököd az egészet és nem látsz belőle szinte semmit.

Tankönyvekbe például ceruzával bele lehet írni, PDF könyveknél ez macerásabb.

Soroljam?

Könyvtárak ettől függetlenül is kellenének, mivel nem csupán annyit jelent egy könyvtár, hogy sok könyv van ott, sok más funkciójuk is van. A könyvtárosokkal való empátia nagy hülyeség itt, mert a digitális könyvtárhoz is ugyanúgy kellenének könyvtárosok.