Van itt olyan akinek nem jön be a vidéki élet mentalitás? Éltem egy darabig 10 milliós nagyvárosban most meg egy 700 fős faluban. Én inkább ilyen világra nyitott mentalítású vagyok. Jobb lenne ha elköltöznék, de nem csak a faluból, az országból is?

Nem tudom. Szerintem a városokban is arányaiban ugyanannyi a begyöpösödött bunkó.

De ezt neked kell eldönteni.

Tősgyökeres budapesti lány vagyok. Mindig Budapesten éltem. 25 évesen vidékre költöztem. Alig 500 fős faluba. 2 évig bírtam. Megőrjített, hogy nincs zaj, hogy nem hallom a hajnali buszt, villamost. Kiakadtam, hogy délben a falu egyetlen boltja bezárt,és csak a kocsma maradt ami nyitva volt. Visszaköltöztem Budapestre. Majd 28 évesen külföldre mentem Londonba. Ott meg kikészültem, hogy nincs egy csendes éjszakád sem, mert hallod a szomszéd fingását is, vagy mert ő éjjel akar bulizni, énekelni. Több hónapnyi alváshiány után egy angliai kisvárosba költöztem ami nagyjából Debrecen méretű lehet. Elején még elment, de egyre többen költöznek, így egyre több a gond is. Megint ott tartunk, hogy a papírvékonyságú falak miatt képtelenség egy csendes éjszakát kifogni.

Vettünk időközben Magyarországon egy faluban egy szép házat. Amikor hazamegyünk, akkor végre csend van, nyugalom. Én a tősgyökerese városi nő aki imádja a zajt, élvezem, hogy a kisfaluban ha nyaralunk, éjszakáim csendesek. A többi nem számít. Kocsi van, ha menni akarok akkor megyek mindenfelé. Amúgy meg begyepesedett emberek mindenütt ott vannak.