Miért nem palóc jellegű nyelvjárásban beszélnek az Alföldön?

Nem csak palóc nyelvjárás területekről érkeztek emberek, hanem nagyjából minden relative megkímélt régióból. Az északkeleti részek(Zemplén, Abaúj, Kárpátalja környéke), Bihar-Szatmár, és a Dunántúl egyaránt kibocsájtó területek voltak és nem palócos nyelvjárásúak.

De egyébként az Alföldön is nagyobb volt a népesség mint korábban gondolták. Akkor abból indultak ki, hogy kevés adózó háztartást írtak össze. Viszont logikusan belegondolva a népesség nagyrésze iszonyatosan elcsórósodott, nemigazán volt mit leadózniuk és papíron nem léteztek. Mindenféle zsellérek, cselédek, napszámosok, csavargók, bújdosók, munkakerülők, koldusok, legatyásodott vándor mesterek/művészek rengetegen voltak és többségük nem lett összeírva. Illetve az akkori embereknek is megvolt a magához való esze és igyekeztek is elkerülni az adót ilyen-olyan módokon. Sokan rokonokhoz/barátokhoz költöztek és a 15-20 lakosú háztartásból csak a családfő lett felírva. Egy adózó családfőre simán rálehet számolni 20-25 embert a lepusztult vagy rossz adottságú területeken.

Természetesen nem tülöngtek az emberek arrafelé, de az alföldi mezővárosokban és a pusztában csavarogva sokan átvészelték a kritikus időszakokat.