A bölcsészettudományi karral tényleg nem érek semmit?

Azért ez így erős kijelentés.

A bölcsészettudományi karon több szak van, de a kérdés alapján nem vagy ezzel tisztában. A BTK-n van a pszichológia, pedagógia, nyelvszakok (anglisztika, germanisztika, keleti nyelvek, ókori nyelvek stb.), történelem, régészet, szabad bölcsészet, stb. Nyilván a különböző szakokkal különbözőek az elhelyezkedési lehetőségek. Nyelvszakokkal (főleg a ritkább nyelvekkel) multiknál könnyebben el lehet helyezkedni, míg egy filozófia vagy ókori nyelvek és kultúrák szakba sokkal több energiát kell fektetni, hogy elhelyezkedj vele a szakterületeden. Ez leginkább eltökéltség kérdése.

EL lehet velük helyezkedni.

Vannak keresettebb szakok, ahogy a felettem író is mondja, de pl 1-2 egyiptológusra is szükség lehet itt-ott. Az egyetemen jönnek majd a lehetőségek, vagy te is megkeresheted a tanárokat, akiknek a témája közel áll hozzád.

Ha jó vagy belőle és kitartó, biztos, hogy viheted valamerre.

Az meg más kérdés, hogy ha elvégzed az alapképzést, valószínűleg lesz egyfajta jó rálátásod a dolgokra, megtanulsz gondolkozni, kritikusan nézni a dolgokat, amik hasznos skillek.

Egy BTK-s nyíltnapon mondta az egyik tanár, hogy bár tény, hogy sok bölcsész nem a diplomájának megfelelő munkát végez, kevés köztük a munkanélküli (és nem a mekire gondolt itt).

AZ Erasmusnak az a lényege, hogy egy félévet külföldön tanulsz. Olyan tárgyakat kell felvenned a küldöldi egyetemen, ami illeszkedik a tanrendedbe. És igen, abban a szemeszterben ki is költözöl, hiszen hogy máshogy járnál be a külfölgi egyetmre?

Erre minden évben lehet pályázni, és egyszerre egy féléves időszakot. Általában (osztott képzéseknél) (2.)3.4.(5.) félévben szokás kimenni.

Az erasmus ösztöndíj lényege, hogy amellett, hogy egyrészt nem kell tandíjat fizetni a külföldi egyetemen, valamennyi pénzt is kapsz a költségek (lakhatás) fedezésére. Ez sosem elég, tehát saját zsebből is hozzá kell tenni.