Magyar egyetemek vs. Külföldi egyetemek?

Jeesszus, ez de hosszú

1) Ha csak azt nézzük miért jobb külföldön tanulni nem feltétlen azért mert adott egyetemen jobb az oktatás. Viszont más nyelven egy idegen országban kell boldogulni, már csak ez miatt sokat lehet fejlődni. Az erasmust is ezért javasolják, hogy kiszakadj a komfortzónából, megtapasztalj másfajta tanítási módszert. Nem csak a top30ra értve, hanem bármely külföldi egyetemnek nagy előnye hogy önállóbb és talpraesettebb leszel ha így magadra vagy utalva. Vannak országok ahol azért jobb mert tényleg korszerűbb az oktatás (kisebb csoportokban tanítanak, több az interaktív óra), de ez se mindenhl van így. Top30 esetén viszont jellemzően neves szakemberek tanítanak/tartanak előadást, az egyetemnek számtalan projektje és kapcsolata van, egyszerűen sokkal több lehetőséget nyújt mint egy magyar egyetem. De ez tényleg az ilyen Harvard, MIT szintű egyetemekre igaz, szóval egy kisebb pl holland főiskola nem feltétlen jobb a Corvinusnál minőségben, de mégis mivel idegen közeg hasznodra válik.

2) Össze vissza szidnak itt mindent, nem kell komolyan venni hogy csak X egyetemre lehet menni. Régen a 3 éves képzések főiskolának számítottak és 5 év volt egyetemi végzettséget szerezni. Nem volt kreditrendszer szóval könnyebb volt csúszni vagy kiesni az egyetemről. Sokak ezért szidják mert hogy régen mennyi munka volt egyetemi diplomát szerezni most meg 7-8 szemeszter alatt megvan. Közgáz dzakon vagyok, de egyetértek hogy gyűjtők lettek. Szinte minden egyetem indít már gazdasági szakot, sok helyen végigrúgják a diákokat a diplomáig, nem olyan színvonalas sok helyen a képzés.

3) Az üzleti szakokat könnyű elvégezni azért ezek a népszerűek. Az 5 éves egyetlen helyen indul tudtommal és elég eltántoeító sokaknak hogy ilyen hosszú. AK önmagában nem annyira hasznos, túlságosan elméleti míg a többség nem kutatni akar hanem a versenyszférában elhelyezkedni. Ez kapcsolódik a 4.hez is. Önmagukban ezek inkább csak kutatóknak éri meg. Fizika szakot annyira nem ismerem, de a matek mellé nem árt vmilyen gazdasági mester hogy elemző vagy aktuárius legyen. Túlságosan is elméletiek önmagukban ezek a szakok.

Röviden, de igen, a magyar egyetemeken sokkal alacsonyabb az oktatási színvonal...

Sokkal több pénze van ezeknek az egyetemeknek.

Az MIT éves költségvetése pl. többszöröse Budapest éves költségvetésének.

~3 500 millió dollár.

Ezzel szemben a Corvinus éves költségvetése 9 milliárd forint.

Ez kevés.

Emiatt a neves egyetemeken sokkal több pénzt tudnak kutatásokba fektetni, ha valaki PhD-zni akar, s előre tudja hogy egy neves egyetemen akar kutatni, akkor lehetőségeihez mérten a legnevesebb egyetemen kedzi a BA/BSc képzést már, annak ellenére is, hogy nem csak neves egyetemekről érhetné el a célját, de ez azért biztosabb, gondolom nem kell magyaráznom az okát...

De a nagyobb tőkének hála a nevesebb egyetemek meg tudják "vásárolni" a területükön legtöbb eredménnyel rendelkező oktatókat is.

Ezen dolgok miatt már az elitistább tanulók is ezt ezeket az egyetemeket célozzák meg, s ez is csak egy erősítő indok, hiszen senki olyan akinek komoly céljai vannak, nem akar olyanokkal dolgozni akiknek nincs.

Illetve az sem véletlen, hogy ezekre az egyetemekre nehezebb kijutni.

De például az angol egyetemeket a speciális tanár pontozó rendszer is sokkal szinvonalasabbá teszi, nem engedhetnek meg maguknak a tanárok olyan dolgokat mint MO-n, mert sokkal könnyebben kerülhet a karrierjükbe.

+ a híres diákok is biztosan inspirálóak, a Zurich-i egyetemen pl. Eistein.

De szerintem a nagyobb egyetem rangsorolók sem random módon pontoznak, általában megtalálható, hogy melyik egyetem miért zuhant, vagy lépett előrébb a ranglistán.

Néhány gondolat.

1) A nagy presztízsű egyetemek sokkal több ember közül válogathatnak (és ez vonatkozik a tanárokra és a diákokra egyaránt). Nem mindegy, hogy egy 10 milliós ország top 0,1%-a jelentkezik egy műszaki egyetemre, vagy egy egész kontinens 0,1%-a (netalán az egész világ 0,1%-a, mint ahogyan a Stanford, Yale stb. tele van kínaiakkal, indiaiakkal stb.). Értelem szerint sokkal okosabbak a diákok és a tanárok is – nagy átlagban.

2) Hasonló okoknál fogva, ezeken a helyeken divat a tanulás. Nincs az mint itthon, hogy a tankönyv helyett a "lineáris algebra cheat sheet"-ből tanulnának. Nagy a verseny, és a kis szorgos kínaiak, indiaiak tényleg napi 12 órát tanulnak. Nem viccelnek. Ha nem tanulsz mint güzü, akkor esélyed sincs (még bent maradni se).

3) Sok pénzük van, hozzáférnek a legjobb könyvekhez. Ma már ez sem ördöngősség az internet korában, hiszen "le lehet vadászni" egy csomó jó könyvet – de a top egyetemek tanárai és tanulói megengedhetik maguknak, hogy megvegyék a top 5 könyvet minden tárgyból. És meg is tanulják. (Hol vannak ehhez képest a magyar nyelvű jegyzetecskék, amiket sokszor még egyetemeken is kérnek itthon...)

4) Ehhez jön még az angol nyelv. A legtöbb tudományban eleve ez a szaknyelv, így az anyanyelvükön tanulnak. Ez is hatalmas előnyt jelent, főleg, hogy sok tudományhoz nincsenek is rendes könyvek magyarul.

5) Sokkal szigorúbb az egyetemeken a minőségbiztosítás. Itthon ellébecol egy vacak tanár is. Jobb egyetemeken az első vacak órád után felnyomnak a hallgatók a TO-n. Kint természetes szelekció van, jobban működik az evolúció.

6) Tanári fizetétek. Egy jobb egyetemen a versenyszférával összevethető fizetéseket osztogatnak (nem csak az USA-ban, de Németországban is). Ez lehetővé teszi a legjobb tudósok számára, hogy azzal foglalkozzanak főállásban, amivel szeretnének. Itthon – soha nem fogjuk megtudni, hogy azokból a tehetséges kutatókból, akik kénytelenek voltak elmenni a versenyszférába dolgozni, mi lehetett volna. Nem állítom, hogy csak a versenyszférában alkalmatlanok maradnak az egyetemen, de az biztos, hogy itthon torzított a "merítés", mivel a legjobbak közül sokan mennek el a versenyszférába dolgozni.

7) A tudás tisztelete. Mit vársz egy olyan országban, ahol Mészáros Lőrincek érvényesülnek, és már általános iskolában is a "33 kötelező olvasmány 3 oldalon" típusú könyvekkel csalnak a diákok? A simliskedés itthon a rendszer része. Plusz, nézd meg itt is hogy beszélnek a "haszontalan" tudományokról (bölcsészet, művészetek stb.).

Kérdező,

A legtöbb ilyet állító ember "rangsorokra" hivatkozik, de sajnos azt már nem tudják megmondani, hogy ezek a rangsorok, milyen szempontok szerint rangsorolnak...

Mivel ezek a rangsorok elsősorban az angolszász oktatási rendszer szempontjai szerint rangsorolják a világ összes többi egyetemét is, ezért magyar egyetem SOHA nem fog bekerülni az első 10-be (de talán még 100-ba sem), mivel mi más oktatási hagyományokkal rendelkezünk (nem feltétlen rosszabb, csak másabb).

De nézzük a tényeket.

1. Külföldi egyetemeken több a pénz => több a lehetőség (kutatásra, fejlesztésre, infrastrutkúrára, eszközökre stb.) Ez hatalmas előny lehet mondjuk orvosi, kémiai, gépészeti stb. szakokon, de nem annyira számottevő mondjuk az általad említett matek, közgáz szakon. (azért itt megjegyzendő, hogy egyes szakok nem alternatívái egymásnak - pl. Magyarországon nincs "igazi", angolszász képzés értelmében vett Computer Science, vagy Computer Engineer szak, csak ehhez hasonló)

2. Külföldi egyetemeken több a projekt/projekttárgy/gyakorlat orientált képzés => nem mindegy, hogy szinte azonnal alkalmazható tudással jössz-e ki egyetemről (külföld), vagy hatalmas elméleti tudással, amelyhez még saját magadnak kell más tudást felszedni, kiegészíteni stb. Ez a kettősség már MO-n belül is megmutatkozik (pl. BME vs. OE képzései, előbbi elmélet, utóbbi gyakorlat orientáltabbak). Piac nyilván utóbbit értékeli többre, az egyetem és a hosszú távú szakismeret/karrier pedig az előbbit,

3. Külföldi egyetemeken több/jobbakak a publikációk - itt nemcsak a mennyiséget kellene vizsgálni, hanem az arányt (mennyi pénzből van kihozva külföldön az a sok alapkutatás és mennyi pénzből van itthon). Vannak világhírű kutatásaink (pl. ELTE etológia, pszichológia). Sajnos a kormányzati törekvések miatt e téren nagyon sokat romlottunk az elmúlt néhány évben.

4. Külföldi egyetemen jobb PHd-zni => Egyszerűen azzal foglalkozhatsz, ami a te kutatási területed. Nem kell (annyi) ZH-t javítanod (éhbérért). 100K ösztöndíj nem pénz, nem lehet megélni belőlre, kénytelen vagy projekteken élni, márha van időd/energiád a sok egyetemi kötelező marhaság mellett.

5. Az oktatás struktúrája más => Itthon sok helyen még mindig magoltatnak (nagy lexikális tudás felszedése végett), külföldön gyakoroltatnak (vagy rákényszerítenek a gyakorlásra - pl. tanuló körök, önálló projektek).

6. Nagyobb a merítés + tanulási kultúra => Több embernek egyszerűen jobb a krémje.

Szerintem (bár a külföldi egyetemek valóban jobbak valamivel miután arányosítod a kapott pénzeket/lehetőségeket stb.), sajnos nem állítható fel egy objektív metrika sem, amellyel ezt korrekten alá lehetne támasztani. Egyszerűen más rendszerben élünk, olyan mintha egy almát szeretnél összehasonlítani egy süteménnyel.