Azt tnuljam tovább amit tudnék szeretni, vagy amivel gazdag lennék?

Az anyagi helyzetem enyhén szólva nem túl rózsás, valamint túlkoros is vagyok kicsit...

De az egyetemi jelentkezés jövőre már végre esedékes, ha nem jön közbe valami váratlan.

Az egyik szak az kifejezetten érdekel, a téma mondhatni már a szenvedélyem. Viszont ha ezt választom, akkor valószínüleg sosem lesz saját lakásom, meg családom sem nagyon hiszem, hiszen annyit keresnék vele, hogy albérletbe magamat eltartsam...

A másik szakról szerzett diplomával, és egy kis ésszel viszont már 1-2 év után legalább a dupláját kereshetném annak amit az első szakról szerzezt diplomával.

Ezt a munkát is tudnám kedvelni úgy gondolom, de igazán szeretni soha...

És ez sokkal monotonabb.

Olvastam olyan véleményeket hasonló kérdéseknél, hogy olyan dolgot csinálni egy életen keresztül amit nem szeretünk igazán, az maga a pokol.

És ettől tartok is egy kicsit.

De végülis 3 évet dolgoztam raktárban, 1 éve targoncázom három műszakban... És ezeket sem lehet igazán szeretni, el lehet velük lenni, de ahhoz hogy szeresse bárki is, ez túl monoton és jelentéktelen feladat.

De azért megvagyok, nekem az a lényeg hogy megkapjam a pénzem. Vagyis olyan igazi "munka" munka, sokszor nem szívesen csinálom, elfáradok benne, stb. de megkapom a pénzt és ez valamennyire kárpótól.

Ilyesmi lenne a második verzióval is a meló, csak sokkal több pénzért. Szerintem még mindig többen dolgoznak ebben a szellemiségben, mint abban hogy ma elmegy csinálni a kedvenc tevékenységét és még pénzt is kap érte... Avagy "csináld azt amit szeretsz és soha nem kell dolgoznod".

Be lehet érni azért ezzel is, nem?

Úgyértem, az élet nem csak a munka, ha nem is azt csinálom ami a szenvedélyem, akkor is ott vannak a hobbik, még ha kevés idő is jut rájuk... Ha az embernek van rá pénze akkor a család is.

Illetve engem a szüleim sosem támogattak. Anyám és apám is inkább lehúzott, most viszont anyám az új pasiját húzza le (már amennyire lehet szegényt)...

Viszont van egy sokkal fiatalabb öcsém, Ő 6 éves most, úgyhogy még jódarabig eltartják és nem használják ki, de ha felnő ugyanaz lesz a sorsa mint nekem.

Ha addig egy olyan szakot végzek el amivel sok pénzt kereshetek akkor már Őt lehet hogy támogathatom annyival, hogy ne legyen ilyen dilemmája és azt válassza amit a legjobban szeret.

Ti mit tennétek?

Van valaki esetleg ugyanezen döntés után pár évvel? Ő mit választott és mit gondol, jól tette e?

Előre is köszi!

24/f