A főiskola és az egyetem között van különbség?

Hagyományosan nagy különbség volt. A főiskola gyakorlatorientált képzés volt, amely kevésbé untatta/kínozta a hallgatókat elméleti részletekkel, egyből a lényegre tért. Ez sok esetben nem volt baj, például a PSZF vagy a Külker nagyon neves főiskolák voltak, és remek szakemberek jöttek ki onnan. Akit meg mélyebb ismeretek érdekeltek, ment a Közgázra. Ezt azt is jelentette, hogy a főiskolán vékonyabb könyvek voltak, felületesebb ("gyakorlatiasabb") tartalommal.

A bolognai rendszer csavart egyet a dolgokon (azaz elrontotta), mert

1/ egyszerűen félbevágták az egyetemi képzést és az alsó 3 évet elnevezték BSc-nek, amivel megszivatták mind az egyetemi mind a főiskolai képzést, mivel

2/ a főiskolák hirtelen konkurenciát kaptak (az egyetemek BSc-it),

3/ viszont a BSc-n elvileg már egyetemi színvonal kellene, hogy legyen, azaz nincsenek többé vékonyabb, egyszerűsített tankönyvek, így valójában mindenki egyetemi szintű képzésen vesz részt (elvileg)

4/ az egyetemek is meg vannak szivatva, mivel így egy csomóan nem fejezik be az egyetemet (azaz nem csinálják meg a Mastert), hanem BSc-vel azaz egyetemi szintű de csak főiskolai diplomával lesznek mérnökök stb.

5/ plusz, irracionálisan félbevágtak képzéseket amelyeket egyben kellene tartani (ahol én tanítok, tipikusan ilyen, mégsem osztatlan szak sajnos)

Persze, kutyából nem lesz szalonna, Kandóból nem lesz BME, sem Külkerből Közgáz csak azért, mert átnevezik egyetemnek. Ez az egész azonban árt az intézményeknek, mert míg korábban a Külker, PSZF neves főiskolák voltak, konkrét piaci rést töltőttek be (például egy külkereskedőnek tényleg tökéletes volt a Külker); most a BGE egy "futottak még" intézmény lett a BGE mögött ami szerintem sajnálatos.