Túl öreg vagyok a jogi egyetemhez? Ez volt mindig az életem vágya. Ki jár (t) hasonló cipöben? A gyakorlati tudnivalók érdekelnek.
Könnyen tanulok. Idöm is van böven és spóroltam elég pénzt a következö évekre. Érettségi bizonyítványom van. (Nem kitünö, de négyes átlagú. Németböl középfokúm van, de felsöfokon beszélek.
Aki le akar róla beszélni, annak nem fog sikerülni. (L, 48 éves)
A jog az 5 éves, nem 6. A 6 éves az orvosi. Nem feltétlen ügyvédbojtárnak mehet. Akárhol töltheti a gyakorlatát, hiszen az idő számít (3 év), nem a pozíció. A szakvizsgáig 3 évet akárhol eltölthet. Szakvizsga után meg szintén mehet akárhova, de persze célszerű ott gyakornokoskodni, ahol szakvizsga után dolgozni szeretne. De pl.: 3 év bojtárkodás után, simán jelentkezhet ügyésznek, bírónak, akárminek.
Ha jól értettem nem feltétlen a munkaerőpiacra szánja magát a kérdező a joggal. Szóval az életkor ebben az esetben nem számít. Ha viszont dolgozni szeretne, akkor kb minden el van veszve kapcsolat nélkül, mert senki nem fog felvenni egy ismeretlen 54-55 éves kezdő jogászt gyakornoknak. Szakvizsga után meg közel 60 évesen kezdő pozícióban nem vesznek fel. Szóval ha dolgozni szeretnél akkor kell a kapcsolati tőke, de ha ügyvédnek mész akkor csak a bojtárkodást kell megoldani, aztán lehet irodád, csak nem sokan mennek egy közel 60 éves kezdő ügyvédhez.
Szóval dolgozni nem ajánlom vele, mert ahogy írtad nem feltétlen ez a cél. Bakancslista pipálásnak sosem késő!
Kedves Kérdező!
Vágj bele! Hasonló cipőben járok, nem a megélhetés, hanem önmagam miatt szeretném elvégezni a jogot. Történtek velem olyan dolgok az életben, ami arra engedett következtetni, hogy pénzügyileg és jogilag műveletlennek maradni ebben a világban a legnagyobb hiba. Ehhez persze nem kell jogi egyetemet (sem közgázt) végezni, azonban kialakult bennem egyfajta hivatástudat bizonyos dolgokkal kapcsolatban, aminek az eléréséhez vezető útra ráléptem attól függetlenül, hogy mennyi esély van a betejesítésére. Már korábban elkezdtem a jogot, de ímmel-ámmal csináltam, és mindig halasztgattam, mert nem volt motivációm (+rengeteg egyéb dolog, amik alatt összeroppantam, de úgy érzem sikerült felállnom), és csak mostanra (F,38) ért meg bennem ez a tudat. Most már úgy fogok fel mindent, hogy ha (átvitt értelemben) több leszek tőle, akkor csinálom. Ráadásul a kislányom is rettentő büszke rám! :) Remélem sikerült kedvet csinálnom hozzá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!