Miért mondja azt mindenki, hogy a gimnázium egy Pokol, és minden diák szenved?

Irreálisan nagyok az elvárások! Lehet, hogy velem van a baj, de szerintem nagyon fárasztó végigülni úgy napi 7-8 órát és végig a topon lenni, figyelni, jegyzetelni, hogy előtte hajnalban keltél, hogy elérd azt a buszt (mert nem veszik figyelembe a reggel 7:30-as kezdéssel, hogy nem mindenki a szomszédban lakik). Hogy előző délután edzésen voltál, mert mindenki elvárja tőled, hogy sportolj is. Hogy amint hazaértél elkezdesz tanulni (az egész napos tanulás után) és késő estig ott ülsz fölötte, majd éjszaka szorongva fekszel le, mert izgulsz a másnapi két témazáró, ki tudja hány röpdolgozat és felelés miatt.

Akkora a tananyag és annyit követelnek a tanárok, amit egyszerűen nem lehet minden tantárgyból másnapra megtanulni! De, bocs, meglehet, csak a végére egy zombi lesz belőled... Egy gyors konkrét példa, de hallottam ennél "durvábbakat" is:

Szerintem nem normális, hogy 15 évesen hajnalban, 5-kor kelek és délután fél 5-kor érek haza a 8. óra után ebédelni, majd leülök tanulni és késő estig fel sem állok. És nem tanulok lassan, csak ebből a napi 8 órából legalább 7-en több oldal házit kapunk másnapra és minden tantárgyból külön-külön több tíz oldal tanulnivalót. Azokról a napokról, amikor edzés van (mert sportolni kell, a suli is kötelezővé tette, meg egészséges a testmozgás, főleg ennyi ülés után), nem is beszélve! Emellett amúgy a családoddal is kéne egy kis időt töltened, aludnod meg normálisan enned is kéne. Vagy a házimunkában besegítened. Azt meg már nem is említem, hogy esetleg egy kicsit néha szívesen lennék a barátaimmal, vagy csinálnék valami olyat, ami igazán kikapcsol.

Nem szeretnék tovább panaszkodni, és tudom, vagy sejtem azt is, hogy a munka meg a felnőtt lét sem lesz egyszerű, de néha jól esik ezt kiadni magából az embernek. Köszi, hogy végigolvastad, bocsi, ha nagyon követhetetlen lett! :)

Egy elméletileg erős szakközépbe jártam, sose éreztem pokolnak a követelmények miatt. Mondjuk 10.-re rá is jöttem, hogy nem akarok ötös tanuló lenni, elég volt nekem a négyes átlag, 1-2 hármas, itt 1-2 ötös ott. Jókat aludtam azokon az órákon ahol nem szóltak érte, esti 5-6 óra alváshoz jól is jött. Házit ritkán csináltam, mert nem volt következménye, vagy elég volt rá a szünet. Kötelező olvasmányok felét úgy oldottam meg, hogy aznap reggel a buszon elolvastam 2-3 netes olvasónaplót. Azután kezdtem ezt a módszert preferálni, hogy a "csalók" rendre jobb jegyeket szereztek. Elismerem az óra eleji felelések izgalmasak voltak, de úgy választottam meg az ülőhelyem, meg az órai magatartásomat, hogy szinte sose feleltem, vagy önként jelentkeztem. Utolsó évben már nem is jegyzeteltem olvashatóan, csak nagyjából firkálgattam, hogy jobban emlékezzek az anyagra, mert mindig csinált valaki egy összefoglalás docx-t. Tesiből volt felmentésem, így ha napközbe volt, akkor 45 percem volt a tanulásra.

Számomra a középsuli arról szólt, minél kevesebb tanulással érjek el elfogadható eredményt, így sok szabadidőm maradt.

Voltak osztálytársaim, akik nagyon komolyan vették a középiskolát, nagyon sokat tanultak otthon, idegesek voltak dolgozatoknál és kiborultak ha a tanár kicsit szemét volt, elismerem több pontott értek el érettségin, mégis egy egyetemen ülök velük.