Bionikán és az arra épülő mesterszakokon végzettek tapasztalataira lennék kíváncsi. Mit dolgoztok, hol helyezkedtetek el?

Szia

PPKE BSc-t végeztem, most az IB MSc-t tolom... utóbbi jelenleg eléggé könnyű, igazából direkt minimálban végezzük, így dolgozni is lehet már mellette. (OB mellett nem nagyon van lehetőség ilyenre)

IB a mérnökösebb, OB pedig inkább a biotechnológiás...

A vonal amit én viszek, az a neurobiológiás rész. Erre eléggé sok minden épülhet szerintem, Magyarország szerintem élvonalban van eszközök tekintetében is az agykutatásban... de nem csak erre jó, mert ezzel lehet majd megfejteni a látás működését, protézisek interfészeit tervezni, jelfeldolgozni stb.. ez abszolút az MB-Infobionika vonal, szinte minden tárgyból tudtam valamit használni. Képfeldolgozással, és szoftverekkel foglalkoztam az MTA-TTK-n, most pedig a Femtonics/KOKI-nál vagyok. Épp nyertünk 2 millió eurót nemrég, most pedig újabb 600 milliót a mikroszkópok fejlesztésére, és a látás kutatására/(...visszaállítására vakoknál. Amiket használunk, világon vezető több száz milliós 2p mikroszkópok, génmódosító vírus agyba, optogenetika, holografikus stimuláló eszköz az agyműködés befolyásolásrára, elektród implantátumok az agyba, ingerlésre és a tevékenység mérésére,különféle hardverek és szoftverek fejlesztése... Átlag 60-an dolgoznak a cégnél, és egy rakás diák van mindig, akik foglalkozhatnak a témákkal.

Szerintem abszolút szükség van ilyen emberekre akik:

1. Tudnak programozni. Mindegy, hogy hogyan, de kreativitásuk és a matekos látásmódjuk legyen meg hozzá... nem kell full rendszerménöknek lenni.

2. Legyen abszolút kreatívak, ha össze kell dobni egy do-it-yourself eszközt a kutatáshoz, vagy hi-tech eszközök testreszabásához. Pl CAD-ben tervezel egy egér fejére szerelhető eszközt, 3D nyomtatóval kinyomtatod és kész

3. Legyen tudományos érdeklődésed, avagy értsél a sejtbiológiához, neurobiológiához de elég egy mérnöki szemlélet. A cikkek és tanulmányok olvasgatásakor és a laboros cikk-megbeszélésekkor úgyis ragadni fog rád az biológiai rész.

(Itt kiegészíteném, ezért a cégeknél és intézeteknél már kevésbé szeretik a pusztán biológusokat... egyszerűen nincs meg a mérnöki/programozói látásmód, ezt pedig lehetetlen behozni. Ezt egy komoly laborvezető mondta nekem, és több magyar cégvezető egy előadáson)

Szerintem van lehetőség nagyon is a szakban. Főleg azoknak akik szeretnének kreatív mérnöki munkát végezni, tudományos cikkeket írni, és részt venni a kutatásban. Ha tudsz programozni imádni fognak.

Az Orvosi biotech részt nem ismerem annyira, maga az MSc sokkal nehezebb, és nincs nagyon idejük foglalkozni a kis projectjükkel / dolgozni mellette. Ha beindul a biotech ipar nem lehet rossz az sem.

Nekem abszolút beváltotta a kezdeti félelmeim ellenére az "álmaimat"... pedig nem voltam kiemelkedő tanuló, eleinte sokat bukdácsoltam. Viszont eléggé képben vagyok tudományos témákkal, és van fantáziám a kreatív gondolkozáshoz :)

Ha van kérdésetek, tegyétek fel nyugodtan.

Fizetésekről... én még csak gyakornok és szakdolgozó voltam, meg MSc mellett csak max egy félállást lehet tolni. A többség (majd én is) MSc után PhD-t fog csinálni, az 140K + juttatás.. de egy vizsga után 180K lesz majd.

Ha kutatóként vagy a cégeknél/intézeteknél, akkor is kb ennyi a tudományos segédmunkatárs, bár nyilván itt már olyan 200 nettó bérek lehetnek. Ez eléggé alulfizetett... cégnél nyilván több, de a cégünkön kívül kevés valódi kutatással foglalkozó céget ismerek, akik Nature cikkeket írnak pl.

Ehhez képest ha kicsit programozósabb irányba mész, akkor ott a kezdőfizetés 200-300-400K nettó is lehet, később a senior fejlesztők, lazán kaphatnak 7-800 ezres fizut is... de emellett nem nagyon lenne idő kutatni, úgyhogy engem kevésbé érdekel a pénz, cserébe "játék" a meló. Tényleg van, hogy nincs kedvem hazamenni mert lekötnek a dolgok :)... szerintem egy embernek nem nagyon lehet nagyobb öröme annál, hogyha szórakoztatja a munka, és egyben a szenvedélye is. Vannak nehéz részei, a programozás, problémamegoldás, szervizelés, a mérésben lesz valami, megbetegszenek az állatkák, nemjönnek ki az adatok a statisztikában stb :) de ez még mindig jobb, mint egy fos irodai meló...

Nézd, a PhD biztos "állás"... az a 140+40+juttatás nettó azért nem rossz a többi területhez képest. Pl építőmérnök cimborám ilyen 120 nettóért tervez komoly út és csatornarendszereket... brutál alulfizetettség van.

Ha mást nézel kutatás területén, elmehetsz biológusnak pl... semmi értelme, most már több év ipari és intézeti tapasztalat, hogy óriási hátrányba kerülnek ha kijönnek onnan mérnöki szemlélet és programozói tudás nélkül. (Persze a fisz-f..sz 500. mohafajt meg kell tanulni nekik)

Állami kutatás itthon nagyon is alulfizetett pl a programozókhoz képest. Ebben a bionikás dologban az a jó, hogy ez egy mérnök infó + érdekes bio tárgyak. Tehát bármikor ha kevés állás lenne, akkor át tudod képezni magadat infóssá, és ott 400 bruttó az alapfizetés kb és olyan szakemberhiány van, hogy mi már 3 hónapja nem találunk rendes programozókat.

Választható szakirányoknak semmi jelentősége. Csak kamu nevek, még csak beikszelni se kellett semmit. MSc-n se sok igazából, talán Orvosi Biotech MSc-n. Szóval az egész egyetem igazából egyvalamit ad, erős term.tud alapokat + programozást+ mérnöki szemlélet + kapcsolatok és ezáltal egy saját téma, amire felfűzheted a karrieredet. Amúgy komoly és elmélyült tudást nem fog adni semmilyen területen, de szerintem pont elég, hogy együtt tudj dolgozni egy villamosmérnökkel, orvossal stb... Nekem most van orvos, biológus, villamosmérnök, optikus, programozó stb kollégám, és minden területhez pont értek annyit, hogy betudok kapcsolódni a munkába és tudok segíteni.

Viszont egy realista kritika is részemről, túl sok embert vesznek fel BSc-re. Évi 90 ember 100%, hogy előbb utóbb nem fog elég témát/kutatási területet kapni... szóval csak a legjobbak/legkitartóbbak és legkreatívabbak kapnak jó helyeket, amúgy inkább szoftveres témád lesz, nem valódi kutatós laboros. Állás meg méginkább ilyen... nekünk még szerencsénk van, mert 2011-2012-ben kezdtük, akkor még fele ennyi embert vettek fel, és már beérett a tudásunk, kapcsolataink a jó helyekhez... de azért vicces volt látni azt a kis közvéleménykutatást, hogy ki milyen témával foglalkozik. a kb 30 fős MSc-s első évfolyamosokból alig páran tudták, hogy mivel akarnak foglalkozni a következő pár félévben. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy az idejárók többsége se tudja igazán, hogy mit akar, csak kevesek... de ők többnyire már megtalálták a számításaikat.

... szóval összefoglalva:

Igen eléggé erős mérnök-infós szak, tul.képp az is, bármilyen tárgyat felvehetsz tőlük, sőt a sz.r és értelmetlen tárgyakat kihagyhatod, így a fontos és gyakorlatias tárgyakkal lazán meglehet jól tanulni programozni, pl mobilalkalmazást is egy eHealth cégnél majd. Most én is nagy részt programozgatok a cégnél, de ugyan úgy műthetek is állatokat és kísérletezhetek is, ezáltal részt veszek a tudományos munkában és komoly publikációkban. A tiszta szoftveres csapat általában menekül az egérszagú laborból és retteg a génmódosított egerektől :D

Másik fontos konklúzió, hogy kik is járnak igazából ide. A nagyon jóképességű tudomány iránt érdeklődő okos arcok hamar lelépnek külföldre, aki marad az meg hiába színkitűnő tanuló, igazából nem nagyon érdeklődik a tudomány iránt, vagy nem tudja mit akar... az igazán sikeresek pl tőlünk azok voltak, akik akár 2-3-assal csúsztak át néhány tárgyon, cserébe már korán elkezdtek valamilyen területtel foglalkozni, és azt vitték az egyetem végéig. Totál nem fontos ki milyen tárgyat vagy szakirányt végzett hányasra... első kérdés az állásinterjún az, hogy mit csináltál eddig, és mi a szenvedélyed a területen. Én pl úgy jöttem ide, hogy tudtam az idegrendszer és az elektronika összeköttetése a fő célom, és feltörni az idegrendszer "kódját"...hiszen csak így tudunk implantátumokat tervezni emberek számára. Erre fűztem fel minden tárgyamat és témámat, és lehet volt egy csomó 2-esem eleinte, meg párszor megbuktam szigorlaton... de közben a projecttel rengeteget foglalkoztam és már ezért pénzt is kapok (a biológus tanulók nem sűrűn kapnak "fizetést", ha csak szakdolgozni járnak oda, mert nem igazán termelnek túl sok valódi értéket, pl sw/hw-t, csak használják a sokmilliós technikát. Mi komoly research & dev munkát végzünk, akár eladható termékekkel is)... szóval a lényeg, már az elejétől fogva keresd meg a téged érdeklő fő célt, és ennek fényében tanulj. Ha kreatív vagy és igyekvő, akkor inkább foglalkozz a témával sokat, akkor biztosan sokra viszed, nem baj, ha 2-3-al csúszol át a tárgyakon.

Szia, kolihoz azthiszem kell valami lelkészi ajánló, és mivel én templomot csak filmekben láttam belülről, nem lettem kolis. :d Cimbikkel laktunk eleinte 20-30000/ hó körül. Ez kijön szoctámból ha messze laksz.

Mintha lenne valami Corvinus koli is, de az drága talán.

Nem olvastam a többi választ, a "hol siklott ki" kérdésedre viszont válaszolok.

A legtöbb ember az első 1-2 félévben siklott ki, mert nem bírta a programozást, vagy mert mégsem volt olyan jó matekból, mint hitte. Jó pár ember, kb. 10 a 90-ből, átment mérnökinfóra valahol útközben, páran párhuzamosan (mármint 1-2 év különbséggel) végezték a két BSc-t. Néhányan meg befejeztük a bionika BSc-t, és mérnökinfó MSc-re jöttünk, én ezt csináltam. Nem tudom, ez kisiklásnak számít-e. Egyébként olyan 30-an maradtunk a végére, de nehéz belőni, mert volt pár csúszó (tőlünk és felénk is).

A programozás szokott gondot okozni, meg a matek. A biológiás-kémiás tárgyakból bukni szerintem senki nem bukott, szóval ilyen értelemben nem fog gondot okozni. Ha ötöst szeretnél, akkor viszont nehezebb persze.

Én szoktam azzal viccelni, hogy a bionika egy olyan része az életemnek, amiről nem beszélünk. De ez nem igaz, mármint én örülök, hogy elvégeztem, és nem egyből mérnökinfóra mentem. Mindent meg tudok csinálni, amit egy mérnökinfós, de nekem vannak más választási lehetőségeim, ha szeretném. Összességében igaz, amit az előző ír, hogy nem mindenkinek való, de akinek való, annak nagyon jó.