Miért szólják le annyian az ELTE BTK adott nyelvi specializációit?

emelt szintű nyelvvizsgával rendelkezem

HA rendelkeznél, tudnád, hogy emelt szintű nyelvvizsga nem létezik... Alap, közép és felsőfok van. Érettségiből van emelt szint.

Alapvetően azért, mert az elmúlt egy-másfél évtizedben nagyon sokan mentek egyetemre bárminemű elhivatottság nélkül, pusztán azért, mert a csapból is az folyt, hogy diplomával lehet egyedül érvényesülni, meg persze addig sem kell dolgozni, és élvezték az egyetemi lét minden előnyét. Azokat a szakokat, amik ebben az élen jártak, ma egy hangos kisebbség nemes egyszerűséggel büfészaknak nevezi, hiszen jellemző volt rájuk, hogy a természettudományos, mérnöki vagy orvosi szakokhoz képest nagyságrendekkel kevesebb gyakorlat, ebből következően jóval alacsonyabb óraszám volt a jellemző (nyilván képzése válogatta). Ráadásul ezekre a szakokra (talán nem árulok el nagy titkot: általában bölcsész- és társadalomtudományi képzések) jóval könnyebb volt bejutni az indokolatlanul magas keretszám, a nevetségesen alacsony ponthatárok, és a primitív felvételi követelmények miatt. Ennek következtében sok embert vettek fel, azok közül -arányaiban véve- sokan elvégezték, és mivel munkaerőpiaci túlkínálat alakult ki, az istenért sem találnak olyan munkát, ami a végzettségükhöz passzolna, ennek következtében olyan munkakörökbe kényszerülnek, ami normál esetben nem igényelne felsőfokú végzettséget. Ez pedig az előbb említett hangoskodó kisebbség számára csak egy újabb "bizonyíték" volt arra, hogy teljesen értelmetlen ezekre a képzésekre menni, ott tanulni és ezzel igazolni tudták önmagukat, hogy milyen jól döntöttek...

És még az ELTE-n volt a legkevesebb probléma, teszem hozzá, mert ott a minőségbiztosításra a fent leírt tényezők ellenére is figyeltek- a lehetőségekhez képest, persze-, míg a kisebb főiskolákon, egyetemeken gyakorlatilag olyan ember is diplomához jutott, aki a tanárainak a kétharmadát fel se ismerte volna az utcán, annyira nem járt be semmire. Mára a keretszámcsökkentésekkel némileg normalizálódott a dolog, de még mindig többet képeznek ki, mint amennyit a munkaerőpiac igényelne.

A nyelvszakokkal ma annyi a gond, hogy sokan azt gondolják, hogy az, hogy anyanyelvi szinten beszélsz két idegen nyelvet, az elég. Sajnos ma már nem. Főleg az olyan, úgymond népszerűbb nyelvek esetén, mint az angol, a német, a francia, talán már a spanyol is. Az, hogy valaki ilyen nyelven beszél, önmagában már nem elég. Ha semmihez nem értesz, azt teheted akárhány nyelven, akkor sem fognak olyan munkakörben alkalmazni, ami bárminemű szaktudást igényel. Az már mondjuk előny, ha kevésbé "mainstream" nyelveken is beszélsz. Egy magyar-cseh-szlovák nyelvtudással már azért el tud helyezkedni az ember, mert bár nem sok embernek van rá szüksége, akinek igen, az elég nagy pénzeket képes fizetni érte.

A lényeg az, hogy ne úgy fogd fel a diplomát, mint egy célt, hanem mint egy eszközt, ami segít elérni a célod. Hatalmas különbség, de sokan nem értik. Hajrá!

1. Ha valaki nem ilyen szakra jár, az nem lesz azonnal rém ostoba. Nem értem mire ez a nagyképűség?

2. Te félreértesz valamit. Nem azzal van probléma, ha valaki 3-4 nyelven beszél olyan szinteken, hogy fordítóként, tolmácsként dolgozzon mindegyik nyelven. A prbléma ott van, hogy rengetegen elmennek úgy egy nyelvi szakra (általában anglisztikára), hogy se más nselvtudásuk nincs, se pedig konkrét terv azzal a nyelvvel. Érted a különbséget? Kapásból 4 olyan volt osztálytársam van, aki csak azért ment germanisztikára, mert németes osztályba jártunk, más ötletük meg nem volt. Mindnek az volt a terve, hogy majd jól kimennek Brüsszelbe tolmácsnak. Csak aztán szépen mind rájött, hogy ahhoz hasonló szinteken kéne tudni angolul és franciául is, hogy ez működjön.

Így azt tudom mondani, hogy amennyiben ezeket a nyelveket mind megtanulod a lehető legmagasabb szinten, úgy egyáltalán nem haszontalan. Középfokú nyelvvizsga semmire nem jó, azonkívül, hogy sok diplomát csak egy középfokúért cserébe adnak, illetve adott nyelvi területen nem adnak el téged.