Továbbtanulás 27 évesen, ha van már egy diplomám? Bővebben lent

Köszönöm szépen, higyjétek el, én ezt már alaposan átgondoltam. Körülbelül 9 év, mikor először tettem fel magamnak a kérdést, hogy mi a ...keresek én a gazdasági fősulin (válasz persze: szülői kényszer..jó nagy marhaság volt tőlem, de már mindegy)..az elmúlt évek során ez csak nőtt, és már az utolsó csepp is belekerült abba a bizonyos pohárba. Nem véletlen írtam, hogy voltam más terülten is, tudom, hogy az egész nem nekem való.

Abszolút piacképes lenne a szakma ( nyelvtanár szeretnék lenni). Efelől nem aggódom, ráadásul elhivatott is vagyok.

szerintem a csömörömet jól jellemzi,hogy a pénzügy kontrolling adótanácsadás szavaktól is már rám jön a rosszullét :S

Ebbe egy jó adag dac is beleszámít, drága jó édesapám, aki nem átallott mindig emlegetni, hogy kitagad meg agyonvág, ha ott merem hagyni a fősulit, mert az milyen jó lesz majd nekem...persze nem lett, ő pedig ma már mossa a kezeit, mondván "de végül is te választottad nekem ehhez semmi közöm" hát ja, végülis én.

De persze nem szerettem meg az egészet, úgyh ez a lényeg. Meg az, hogy tudom, mi az amiért lelkesednék.

A rajzért is, imádom és jó is vagyok benne, de tudom, hogy az nem piacképes, és engem csak a kézzel készített rajzolás érdekel, a digitális kevésbé.

Igen, én vagyok :) akartm is írni, hogy már egyszer írtam ki hasonlót, de mondom, hátha leszedik, meg itt úgyis a támogatáson van a hangsúly :)

Na mindegy, majd kiötlök valamit. Kell még lennie valami hivatásnak, ami jó lehet számomra, amit szívesen csinálnék, és jól meg is élek belőle, amiben jó vagyok, és hasznos is. megtalálom ezt, és azzá válok!

De nagyon úgy néz ki, a tanárit nem nekem szánt az ég, ha ennyire nem akar összejönni.