Molekuláris bionika (Pázmány) vagy egészségügyi mérnök Msc biomérnök BSc-vel (BME)?

BIK olyan 30-40 ember, ha megépül... de az még eléggé messze van, 2017-re mondják, de kitudja.

Na meg az a 30-40 hely lehet hamar elfogy, valamit nekünk is kell csinálni :P

Külföldön végtelen lehetőségek vannak. Egyébként ha valaki kiemelkedően jó tanuló itt (márpedig meg lehet csinálni) és letesz pár dolgot az asztalra, akkor külföldre szinte bárhová lehet menni...és azért azt csak halkan mondom, hogy külföldön egy PhD fizetés 700 ezer Ft-nyi eurónál kezdődik, és még sír a szájuk, hogy iparban ennek a 2x keresik meg :D

Itthon 100 ezer körül van egy PhD fizetés... de szerintem megéri, mert innen egyenes út vezet a PhD-re. Tehát ha azt vesszük, akkor szinte biztos lesz valami PhD téma itt a suliban, vagy bárhol, külföldön ahol szívesen várják az embert.

Nekem legalábbis ez a tervem, ezzel megúszható a melókeresés suli után, el lehet kutatganti még pár évig az egyetem pénzén. Fizetik a konferenciákat, tanítanod kell, csinálod a témádat, konzultálsz pár diákot, megírsz pár cikket, növeled az impact faktorodat. Onnantól meg már el lehet csípni jó melóhelyeket, közben meg megállás nélkül jöhetnek a startup/spinoff cég ötletek :) én legalábbis így gondolom.

Legalább azt a gyomorgörcsöt nem érzem, amit sok egyetemista, hogy suli után mi a bré lesz (mondjuk egy ELTE anglisztikás diplomával)

Mindenki azt hiszi, hogy itt már lesznek olyan állások, hogy "bionikus"... Ez nem igaz.

Tulajdonképpen minden tudományterületen el lehet helyezkedni, ha képes vagy az adott kutatási/fejlesztési területen produkálni valamit.

Pl az egyik fő ok ami előnyt jelent az a programozás. A programozás egy olyan eszköz, amit nem nagyon tanítanak se orvosin, se vegyészen. Talán biomérnökin igen, de ott sem mérnökinfós jelleggel.

Ne feledjük, hogy ez a szak inkább mérnökinformatika, kiegészítve pár term.tud dologgal. Erre fel kell készülni. Az orvosi biotech az inkább orvosis mondjuk.

...és végtére is, rettentően összeér az egész, és mindenki egy olvasztótégelybe kerül. Akiket ismerek kutatásból, azok mind ilyen multidiszciplináris arcok. Pl a Femtonics-nál, mindenki ért mindenhez - persze vannak kedvenc témáik, de jó ha mindenben járatos az ember.

Szóval itt nem csak protézisekről van szó. Hanem bármilyen tudományos, k/f mérnöki területről, aminek itthon és külföldön piaca van. A PhD helyek pedig mindenhol meghirdetésre kerülnek, pl SOTE-n is van idegtudományi stb... Küldöldi fizetéseken ne csodálkozz ez a normális ott. Iparban könnyen milla felett vagy, persze az élet is drágább, de a mérnöki területeket nagyon jól megfizetik, még kezdőként is.

Ha minden jól megy (USA-ban már ez a tendencia) egyre több innovatív kisebb/nagyobb biotech cég jön létre, konkrét ipari és civil alkalmazásokra. Na ilyenekre simán felvehetik az embert. Meg lehet próbálni ezer féle álláshirdetést, és az a jó, hogy ebben benne van simán a szoftverfejlesztés is. Kicsit rá kell gyúrni, és már programozó is vagy.

Pl van most a 3. féle MSc, az a képfeldolgozás spec-es. Bordeaux-ban és Barcelonában kell fél-fél évet eltölteni és itthon diplomázni majd. Rohadt jó az egész, gépi látás, képelemzés, képfeldolgozás, 3D látás, mesterséges objektumfelismerés stb. Na ezzel szinte 100% hogy olyan melód lenne azonnal, hogy sicc :)

Visszatérve a realitásra, BIK még csak egy kődarab, majd ha megépül akkor beszéljünk róla. Jó project lesz remélhetőleg sok kis céggel. Sok technikusra is lesz majd szükség.

Végül pedig hogy érdemes e másoddiplomának? Nem... Azért mert csak MSc-vel együtt ér valamit, sőt inkább egy PhD-vel együtt.

Tulajdonképpen teljesen mindegy is, mert a vége ugyan az lehet. Nekem pl most fő érdeklődési köröm a regeneratív neurális elektródok. Bizonyos felületkezeléssel, biológiai anyagokkal elérhető, hogy belenőjön egy axon pl. Nem csak egy szilícium darabot szúrunk az agyba, vagy csak úgy elvágjuk az ideget, hanem irányítjuk a neuroregeneráció folyamatás. Most ehhez keresek konzulenst és teljesen segítőkész minden prof, doktoris arc, szóval előbb utóbb kisebb-nagyobb feladatokkal eljut az ember a céljához. Erre aztán már fel lehet építeni egy több éves karrierszeletet a kutatásban, amiből konkrét eszközök is születhetnek. A biokompatibilitás vizsgálat is rengeteg study-t igényel, és ebben mi eléggé prók vagyunk itthon.

Na de lényeg a lényeg, ide eljuthatsz egy biomérnöki diplomaterv alatt is simán, de orvosiról is, talán még vegyészről is. Egyszerűen mert a tudomány totálisan multidiszciplináris manapság. Az meg, hogy 5-10 éven belül mi várható a biotech piacon az teljesen megjósolhatatlan.

Szerintem 35-40 éves korodig, ha használod az agyadat lányként, vagy fiúként, akkor is simán működik :D Fiatal vagy még ne törődj ezekkel a dolgokkal.

Másrészt meg - bár anyumék nem örültek neki - de én már több egyetemen is megfordultam. Mérnök infós szakokon stb... és fél év után eljöttem azonnal. Egyszerűen nem tetszett a légkör, a tanárok stb. Nem éreztem odavalónak magamat Pécsett pl. (az mondjuk egy trágya egyetem)

Szóval egy csomó év eltelt és ketyegett csak a biológiai órám, de abszolút nem bántam meg, hogy mertem váltani mindig. Most úgy érzem jó helyen vagyok, jó légkör, jófejek járnak ide, és azért nem érzem azt, hogy olyan szenvedős lenne. Nem a szivatásra mennek rá. Pl a funkcionális neurobioszból az ország legjobb kutatói jönnek előadni, és minden évben a legaktuálisabb témák vannak. Ennek ellenére lehetetlen lenne visszakérdezni minden neurobioszos témát, mert ezek az emberek évtizedek óta egyvalamivel foglalkoznak (retina pl)

...de nem is várják el, inkább átfogó tájékozottságot a témában. Pl az optogenetika engem olyan szintem bemotivált, hogy azóta ez jár a fejemben. KOKI-ban is csinálják, utólagos vírusinjektálással csak bizonyos agysejteket tesznek fényérzékennyé. Majd lézerrel rá lehet őket venni a tüzelésre. Sőt nem csak lézerrel, hanem elérték már a rádióhullámos ingerlést is. Ez kb azt jelenti, hogy rettentő szelekítven tudunk ingerelni vagy gátolni pályákat. Ezzel pl az egérke rávehető, hogy távirányítással menjen ide-oda, és kiszagolja a túlélőket mondjuk :) A jövőben ennek nagy humán alkalmazása lehet bizonyos neurológiai betegségek körében - és rengeteg eszköz születhet belőle.

Biokompatibilitás jól hangzik, de eléggé szöszölős... rengeteg állatot fel kell hozzá áldozni, aztán a metszeteken nézegetni milyen hatások voltak. Nem egyszerű... emberben meg lehetetlen vizsgálni kb. Most nekem ilyesmi témám volt, de diplomára lehet a regeneratív cucc lesz. Majd kiderül.

Amúgy pont ezzel a témával több BME-s is foglalkozik... de tőlünk is többen

Jó kis visszatekintő kérdés :) (én írtam azokat a hosszú "arcoskodó" válaszokat annak idején)

Természetesen semmi sem olyan tökéletes, ahogy az ember megálmodja az elején, de nekem speciel jól megy a dolog. Még MSc alatt felvettek az említett céghez, igaz gyakornoknak, (ingyen... Tipp a CEO-knak, alkalmazz ingyen 10 diákot, és harcoljanak a pozícióért). Eszembe se jutott a pénz, hiszen eszméletlen szakmai tapasztalat ha a diplomatémádként gémódosító vírusokkal, lézerekkel, sejt szintű holografikus stimulációval és különféle sci-fi kütyükkel foglalkozhatsz. Azóta aztán felvettek főállású fejlesztő-mérnöknek végül, úgyhogy nekem jól mennek a dolgok.

A lényeg, hogy nem elég a biológiai tudás - ezért manapság max ingyen szakdolgozhatsz az ilyen cégeknél, intézeteknél. Ha viszont tudsz programozni, image processing, computer vision, data science...van tapasztalatod a beágyazott rendszerekben, GPU párhuzamos kódolásban, akkor szinte azonnal lesz állásod. Mi is folyamatosan keresünk embereket, és ide nem elég egy mezei programozó. Ide olyan ember kell, aki nem fél bemenni a víruslaborba, játszadozni egy kis rabies vírussal, vagy megszállottan érdeklődik a látókéreg mintázatai iránt, és hajlandó éjszaka ott ülni a laborban és kísérletezni. Emellett persze kódolni is tud...

Azt is meg kell említeni, hogy a cégek kutatócsoportjai általában sokkal nagyobb költségvetésből gazdálkodnak (pl 2-3 milliárd Ft pályázati pénz, amikor egy állami labor csoportja kap 40-50 milliót és egy bizonytalan jövőt). Jó ha van keret saját víruslaborra, főemlős kutatóközpontra stb, hiszen pl egy optogenetikai látóchip kifejlesztéséhez nem elég egerekkel szórakozni, amik épp, hogy látnak valamit. Nyilván hátrányok is vannak, mégpedig elég stresszes munka ez, nagy a publikációs kényszer a nagy impaktú folyóiratokba, Nature, Science stb, hiszen így lehet tudományos elismerést gyűjteni.

Viszont emiatt óriási szakmai tapasztalat résztvenni mondjuk egy Nature cikk megírásában, ami azért egy világszínvonalú lap.

Mellesgel el lehet menni kóderkedni a Nokiához vagy a Bosch-hoz, netán a GE-hez, nemrossz fizetésért, 3-400 nettó hamar meglehet kezdőként, viszont így szakmailag teljesen eltávolodik az ember a biológiától. Azt mondom nem szégyen, ha valaki kevesebbet keres az elején, akár kutatóként állami intézetben, + PhD fizetéssel. Cserébe jönnek az impaktos cikkek, és 5-10 év múlva bárhová a világon felvesznek postdoc-nak, mert tudományosan elismert leszel.

A startup témát már máshogy látom, azóta nagyon sok ismerősöm lett a témában, többek között ajánlottak is 5%-ot egy CVision cégben, de nem vállaltam mert nem érek rá. Az 5-10% pedig egy mágikus szám, valójában ennyi a startup túlélési esélye, kb tüdőrák szűrőnek szokták hívni. A másik project pedig elhalt... ha nincs 1-2 teljes éved egy startupra, hogy napi 12 órát ezen dolgozol, szerintem esélytelen.

Ettől függetlenül nem kizárt, hogy jó ötletek születhetnek pl a bionika, e-health területén... Itt azért nagyon komoly technológia is lehet mögötte, nem csak egy N-edik randi alkalmazás, vagy mobilos dzsúzfacsaró :D

Mindenesetre nekem jobban működik az az irány, hogy szakmailag és tudományosan minél több tapasztalatot és referenciát gyűjteni, amivel aztán tényleg bárhová lehet külföldön is menni. (Akár Elon Musk Neuralinkhez hasonló céghez... jó CV-vel sok Nature cikk meg pet project után szerintem innen is lehet pályázni)

...de a realitásba visszacsöppenve, a nagyrésze a bionikásoknak valóban kóderkedni fog kommersz IT cégeknél. Ez benne van a pakliban. :D Túl sok embert vesznek fel, és nagyon nehéz kiemelkedni. Nem elég csak jónak lenni, jókor jó helyen kell beszélni a megfelelő emberekkel.