Nincs kedvem tanulni, mit tegyek? (többi lent)

Rólam röviden:

A lényeg a következő, nem tanulok, csak amikor már nagyon muszáj, van 1-2 tantárgy amit IQ-ból nem tudok összehozni, abból bukásra állok. Kicsit sajnálom a szüleimet, hogy ezzel kell foglalkozniuk, hogy ilyen gyerekük van. Úgy gondolom, hogy a velem hasonló korú gyerekeknél sokkal fejlettebb vagyok, testileg és szellemileg is, ezt amikor egy idősebb emberrel találkozok 10/8 -szor meg is jegyzik,hogy milyen jó gondolataim vannak és sokkal értelmesebb vagyok, mint egy másik ennyi idős. Na azért nem úgy kell elképzelni,hogy ilyen okoskodó sznob vagyok.

Helyzetem az iskolában:

A tanárok egy része úgy gondolja, hogy nincs remény, biztosan bukás. (Legalábbis szerintem.)

Mások próbálnak segíteni,mert látják, hogy lenne értelme energiát fektetni belém. (--,,--)

Az osztálytársaim meg úgy gondolnak rám,hogy egy bohóc vagyok, hülyítem a tanárokat folyton, beszólogatok az órába, régebben velük se jöttem annyira ki, de előjöttek ilyen dolgok,hogy átraknak másik osztályba, aztán nem akartam égni, igaz, hogy egy csapat értelmi fogyatékos az osztályom, de kijöttem velük valahogy.

Problémám:

Egyáltalán nincs kedvem és nem is szoktam tanulni, viszont beláttam, hogy ez így nem jó, most hetente eljárok külön magántanártanárhoz 1x és kicsit megpróbálok odafigyelni de 1-2 perc után a figyelmem elterelődik.Nem szeretnék megbukni és legalább egy érettségit letenni, esetleg továbbtanulni. De a legfontosabb, hogy bukás nélkül végig akarom járni ezt a maradék 3 évet.

Valami ösztönzően ható gondolatot, vagy valami tippet adjatok már, kezdem elveszettnek érezni magamat.

15/F