Biológia szak vs biomérnök?
Melyik a jobb,ha molekuláris biológia,biotechnológia,genetika,biokémia érdekel?Hol tanítják meg ezeket jobban?
Mérnöki tárgyakat nem szeretnék tanulni.Esetleg molekuláris bionika?
Ha valaki tud ezen kívül olyan szakot,ahol ezeket tanítják,arra is kíváncsi vagyok.Megérné orvosit elvégezni csak emiatt?Úgy hallottam felesleges.
Mindegyik szak SZTE-n lenne.
Persze ha csak a biosz érdekel, akkor menj molekuláris biológiára. Bionika tényleg inkább mérnököknek való. az SZTE-s mondjuk jobban gyakorlatiasabb, kémiás-biosz szinten. Fene tudja melyik jobb... én annak a híve vagyok, hogy minden alapszinten, és ami érdekel arra viszont nagyon ráfeküdni. Akkor lehet menni TDK-zni, szakdogát írni, PhD-zni stb.
Nézd meg a tantervet milyen tárgyak vannak, és hajrá :)
A gimis jegyek tényleg semmit nem jelentenek. A pontjaid legyenek megfelelőek, és lehetsz mindenből 2-es kb, az egyetemen tiszta lappal indulsz, és ha motivált vagy akkor jól fog menni.
Köszönöm a válaszokat,sokat segítettetek :)
Tanterv alapján biológia a legszimpatikusabb,de lehet hogy biomérnöki lesz inkább.Orvosi tantárgyai amik érdekelnek azok biológia szakon is vannak,nem érzem azt hogy megérné megcsinálni,ha ugyanúgy kell utána msc.Bionikán még gondolkodok,műszaki érzékem nincs de érdekelnek a témák amiket ott tanítanak/kutatnak.
Gondolom hasonló, ha a neve ugyan az. Elvileg ezek szabványosak BSc miatt. DE! Általában itthon is sokszor teljesen eltérőek a tárgyak, anyagmennyiség amit leadnak.
Pl Pécsen teljesen más a MI, mint itt, de a BME is eléggé más. Jó persze van átjárás, de a lényeg hasonló.
Amúgy ha van pénzed külföldi tanulásra, akkor lehet jobban jársz vele... Sok helyen ingyenes az egyetem, és színvonalban messze jobb mint bármelyik itthon. Főleg eszközpark, kutatási lehetőségek stb.
Svájc, Leuven pl nekem az álom, mentek tőlünk MSc-re innen, meg nyári egyetemre stb. Ott fél év valami 90 ezer Ft, persze mindennel együtt milliós tétel az élet, de sok szoctámot is kaphatsz első év után.
Tehát ha van anyagi keret, akkor külföld :)
Mellesleg ezekkel a szakokkal általában úgy is külföldön végzi az ember előbb-utóbb, mégha csak világot lát, vendéghallgató stb. Tőlünk is eléggé nagy az átjárás.
Kutatási lehetőségekben itthon sajnos nagyon korlátozott a helyzet és a fizetés is.
Olyanra bioszos területen se számíts, hogy felvesznek egy hi-tech laborba BSc után, transzgenikus bacikat készíteni rekombináns DNS-el. Najóez még pont reális amúgy... de mint PhD hallgató 90ezres fizetéssel, és zh javítással...
Vagy mehetsz eü-be dolgozni, kakimintákat tologatni a synlabban. EÜ sajnos botrányos állapotban van, szóval jobb elkerülni mind betegként, mind orvosként - ápolóként, munkatársként.
Sajnos sok bioszos akár MSc-s ismerősöm sem tudott olyan jól elhelyezkedni. 10-ből szerintem 5-en (25-éves kortársak) közül külföldön vannak szakmai/nem szakmai munkakörben. Páran itthon, a többiek meg meki/call center.
A bionika is ilyen, 10%-nak lesz igazán jó állása, de azért bíztató, hogy kb az 50% aki elvégezte a sulit első végzősők, szinte mind PhD hallgatók valahol, vagy iparban dolgoznak.
Tehát ha nem zavar, hogy csak 90 rongyot fogsz keresni még évekig a doktori suliban, akkor tárt karokkal várnak ezek a szakok :) Engem speciel nem zavar. Örülök, ha olyan témám lehet amit imádok, később ez aranyat ér, bárhová mész.
Vagy eleve külföld, ha lenne sok zs-m, és nem imádnám a szüleimet, akkor már rég elhúztam volna BSc-re Svájcba, Dániába, Finnekhez...
Lehet iparba menni, csak itthon még kevés a lehetőség. 5 év múlva persze kitudja... biotech cégek mindig lesznek, de nem könnyű bejutni. Ahhoz, általában pont valami kutatási téma kell előzőleg. Olyan értelemben muszáj kutatnod, hogy MSc nélkül tényleg semmit sem érnek ezek a szakok, ott meg szakdoga kb kutatás, vagy témával való foglalkozás. Lehet persze ipari alkalmazások, de akiket ismerek iparból, azok mind komoly mérnökös, programozós, rendszeres területre mentek, aminek van köze a biológiához.
Olyat nem ismerek, aki mikrobiológiás ipari céghez ment volna, de gondolom azért mert kevés biológust ismerek. Akit ismerek az eü laboros, vagy állami környezetvédelmis cégeknél dolgozott/dolgozik vagy külföld.
Másik lehetőség, ha közben csináltok valami startup céget. Ehhez persze kell egy jó ötlet, tőke, vagy befektetők stb... de ez is inkább mérnöki terület. Szóval az nagy előny, ha valaki mindenhez ért egy kicsit, legalább úgy, hogy előveszel egy könyvet és 2 hét alatt átképzed magad mondjuk VHDL vagy GPU kódolásra. Vagy vannak haverjaid ilyen területről, főleg mérnökök.
Nézd meg milyen biológus állások vannak hirdetésben. Bionikus persze nem fogsz találni, mert olyan nincs egyelőre. Viszont az összes mérnöki, bio-s területre meg lehet próbálni, és ha pl volt egy olyan egyedi témád, amivel kevesen foglalkoztak, akkor simán felvesznek, annak ellenére, hogy sokkal gyengébb az előmeneteled, mint egy mikrobiológusnak mondjuk.
Ezen meg ne stresszelj annyit.
Vedd úgy, hogy az első 1-2 év tanulóév.
Komolyan én 2 OKJ-t, és 2 másik egyetemi szakot végigjártam, és végül 23 évesen jött az elhatározás, hogy hová megyek biztosan, és már akkor 100%-ban tudtam, hogy mivel szeretnék foglalkozni.
Addig kb csak alakulgattak a dolgok. Persze ezt szülői szempontból nagyon nehét tolerálni, mert azt látják, hogy mindent félbehagysz... de manapság nagyon ritka, aki elsőre megtalálja a számításait. Ilyenben mondjuk az MSc jó, mert ad átjárást más irányokba is.
Tehát hidd el, hogy 18 év után még bőven belefér, egy-két kanyar az életedbe. Ezek nem elpazarolt évek, hiszen nagyon fontos, hogy elhivatottan szeresd amit csinálsz, mert hátralévő életedben ezt fogod csinálni.
Jó példa cimborám és én helyzete. 26 évesek vagyunk, őt felvették egy olyan szakra, ami annyira nem érdekelte. Építész akart lenni, de építőre vették fel. Lemondott az építészről, mert hogy nem tud rajzolni olyan jól (HÜLYESÉG! Mindenki mindent meg tud tanulni, gyakorolni, még aki kevésbé tehetséges az is. Én totál humán-művész pályáról jöttem ide, kb összeadni is elfelejtettem matekból :D most meg anyumat én tanítom egyetemi matekra, pedig matektanár :D)
Szóval a srác azt mondta, hogyha már elkezdte, akkor be is fejezi, bármennyire is utálja.
Hányingerrel, és utálattal csinálja azóta is. Kereken 8. éve végzi a 3.5 éves BSc-t. Már ráment mindene, utálja gyűlöli, és szinte tudja, hogy nem ezzel szeretne foglalkozni.
Ezalatt én elvégeztem két okj-t, amit nem szerettem annyira, két egyetemet és szakot is otthagytam, első félév után mert utáltam, és hányingerem volt tőle.
Mondhatom, hogy elcsesztem 5 és fél évet az életemből? Anyumék legszívesebben kidobtak volna? Igen.
Mégis mire 23 évesen kiforrott a gondolat, ez kellett hozzá. Most csúszás nélkül végzem a sulit, jó a környezet, szeretek ide járni, bár nagyon stresszes sokszor, néha pánikrohamjaim vannak tőle, de mára már nagyon jól megy. Meg van pontosan mi lesz a témám, amivel majd iparba is mehetek, saját céget is alapíthatok (egyébként tanultunk annyi programozást, hogy saját webes startuppal foglalkozunk januártól már) de ha ahhoz volna kedvem, van másik szakmám, és munkatapasztalatom is.
Nemsokára végzek BSc-n is.
Őszintén ki járt jobban? Cimborámmal szinte ugyan akkor végzünk, ő a szülei, és saját nyomására sem hagyta ott amit csinált, és azóta is gyűlöli magát a sulit és a szakot is.
Persze ha megtalálod az utadat 18 évesen akkor nagy szerencséd van, ha tudod mi érdekel, annál nincs jobb. MÉg így is sok változás és kaland vár majd rád. Lehet cukrász, mozdonyvezető, vagy QED mérnök leszel a végén :) Soha sem tudni ;)
Ja és még jobb ha tudsz egyvalamit. Az egyetemi tantárgyak nagyrészét szinte egyáltalán nem fogod felhasználni a munka során.
Lényegében majdnem mindegy hová mész pont ezért. :)
Szinte csak az számít, hogy milyen témákkal foglalkoztál önállóan, mit TUDSZ, milyen szakmai gyakorlatod volt, milyen kapcsolati tőkéd alakul ki, milyen professzorokat laborokat ismersz, mennyire tudsz önállóan gondolkozni (ehhez mondjuk jól jön a sok egyetemi tárgy, mert ad egyfajta széles rálátást a dolgokra), mennyire vagy kreatív stb...
Szóval ilyen értelemben a molekuláris biológus is teljesen jó, a bionika és a biomérnök is. Az, hogy milyen tárgyak vannak, az majdnem másodlagos tény. Az alapok, és a felfogás, absztrakciós képesség fejlesztése a legeslegfontosabb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!