Környezetmérnök, kertészmérnök, élelmiszermérnök?

Nem fognak mind3 helyre felvenni, csak arra amelyikre elég a pontod ha ez az első helyen megjelölt volt akkor oda ha csak az utolsó akkor oda.

Egyébként a környezetmérnök főleg környezetvédelmi területen mozog, a kertész mérnök a kertészettel kapcsolatosan értelem szerűen sok rétű a terület. Élelmiszermérnökként meg különböző élelmiszer ipari vállatoknál tudsz elhelyezkedni.

Környezetmérnök: állami hivatali+terepmunka, stabil állás, kémia, kutatás (víz/talaj Ph-szennyezettség stb)

Kertészmérnök: kiszámíthatatlan elhelyezkedés, magánszféra

Élelmiszermérnök: legmagasabb fizetés, keresett szakma, sok kémia kell, magánszféra, jó elhelyezkedés, kutatómunka(adalékanyagok,összetevők)

Én környezetmérnökként végeztem, ide írtam le tapasztalataimat:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__tanula..

Környezetmérnökként végeztem pár éve. Nem tudtam a „szakmában” elhelyezkedni, pedig jó eredménnyel végeztem anno. Leírom gondolataimat, elsősorban a pályaválasztás előtt álló célközönségnek.

I. Ha most állsz pályaválasztás előtt, NEM ajánlom ezt a szakot elvégzésre, elhelyezkedési esélyek rosszak. Ha érdekel a műszaki pálya válassz más mérnök szakot: gépész, villamos, építész, építő, vegyész, geodéta. Ezek konkrétabb, mélyebb tudást adnak egy szakterületen, másrészt ha jó vagy, tényleg van is rájuk kereslet. A környezetmérnök tulajdonképpen nem ért mélyebben egy szakterülethez sem. Természettudományos alaptárgyai a többi mérnökéhez hasonlók (matematika, fizika, kémia) de a felsőbb évfolyamokon már nem adnak elmélyült tudást semmiben, hanem belekapsz ebbe-abba, féléves tantárgyacskák keretében. Attól, hogy tanulsz egy félév természetvédelmet, még nem téged fognak majd természetvédelmi parkok alkalmazni, hanem pl. egy biológust. Szennyvíz- és víz területeken sem környezetmérnököt fognak keresni, hanem építőmérnököt. Környezetvédelmi minták analitikájához pedig vegyészmérnököt keresnek. Összefoglalva, nem érezheted majd végzéskor, hogy te tényleg értesz is valamihez, másrészt kevés esélyed van rá, hogy elhelyezkedj mérnöki pályán.

II. A környezetmérnöki képzést azért indítják, hogy az egyetemen oktatóknak(!) legyen munkájuk, ne kelljen elbocsátani őket. Azt nem nézik, hogy a hallgatók el tudnak-e majd helyezkedni vele. Szerintem tudatában vannak, hogy nem piacképes a szak, de nem elég lelkiismeretesek ahhoz, hogy ebből levonják a tanulságot.

Pl. az egyik egyetemen, mivel a bányász képzésre már nincs nagy érdeklődés, elindították hát a környezetmérnökit, hogy ne kelljen a karon az oktatókat elbocsátani. Vagy például, agrár egyetemeken is indítanak ma már környezetmérnöki képzést, miért? mert az agrár szakma iránti érdeklődés szintén visszaesett és valamit ki kellett találni. Nagyjából ugyanazt tanulod, mint a régi szakokon, némi környezetvédelemmel leöntve. Mindkét helyről, tapasztalatból írom!

III. Elhelyezkedhetsz pl. környezeti hatástanulmány író cégekhez. Ha van egy tervezett nagyobb beruházás, fel kell deríteni annak hatásait a környezeti elemekre (talaj, víz, levegő, élővilág, környező lakosság stb. ). Erre hivatott lenne a környezetvédelmi hatástanulmány, melyet a beruházó elkészíttet egy ilyen céggel s benyújt a környezetvédelmi felügyelőségre (ez jogszabályi kötelezettség). A gyakorlatban környezetmérnökként lényegében az a feladatod, hogy a beruházót képviseld és leírd, „tudományosan” alátámaszd, hogy nem lesz jogszabályokba ütköző negatív hatás. Meg van kötve a kezed, mert nem készíthetsz elfogulatlan és reális elemzést (a beruházó fizet, aki lojalitást vár). Érzékenyebb lelkeket, akikben van a környezet védelme iránti elkötelezettség, ez megviselheti. Volt szerencsém nekem is egy hatástanulmány készítéséhez, ami mintegy próbaidő volt egy cégnél. Szerintük szépen megcsináltam ugyan, de ki kellett volna belőle húzni „dolgokat”. Erre nem voltam hajlandó, így véget is ért hatástanulmány írói karrierem.

Környezetmérnök végzettséggel, ha akarod, kétéves kurzusokon továbbképezheted magad szakmérnökké (pl. talajtani, levegőtisztasági, zaj), hogy aztán annál nagyobb szaktudással támaszd alá a hazugságot. Szakmai fejlődésre tehát van lehetőség.

IV. (Elvileg) elhelyezkedhetsz regionális környezetvédelmi felügyelőségeken, vízügyi igazgatóságokon, nemzeti parkoknál (régiónként 1-1 van), gyakorlatilag csak, ha van ismerősöd, aki ott dolgozik. A felügyelőségeknél is előfordulnak hasonló dolgok, hogy „lojálisak” egy céghez, gyároshoz, ha a felettesed azt mondja, meg kell adni az engedélyt, meg kell adni, különben repülsz. Ugyanez van ellenőrzéseknél, felülvizsgálatoknál.

Továbbá mehetsz még környezetvédelmi civil szervezethez, ha lelkes mozgalmár típus vagy és szeretnéd a környezetbarát életmódot népszerűsíteni. Valamilyen többlet tudás (jó nyelvtudás, pénzügyi ismeret, számítástechnika stb. ) jól jöhet, hogy te kapd meg az ilyen állást + már egyetemi éveid alatt ismerkedj meg egy ilyen szervezettel, légy aktív.

V. Összefoglalásként elmondható, hogy a környezetmérnök végzettségű emberekre kicsi a kereslet, másrészt sokszor nem is a környezet védelméről, hanem az ellenkezőjéről a megalkuvásról szól a környezetmérnöki munka, korrupt terület.

Nekem nagy kiábrándulás volt ez a szak, 5 évet lelkesen végigtanultam, hogy aztán szembesüljek, nincs is ilyen „szakma”, hogy környezetmérnöki. Ha reál érdeklődésű vagy, menj orvosnak, tanárnak, más mérnöknek, de ne környezetmérnöknek!