Mennyire van így esélyem az egyetemen?

Van esélyed. Én is nagyin gyenge voltam kémiából . De ilyenkor nem azt kell nézni szerintem , hogy milyen lesz az egyetem , mert amit akar az ember úgy is megcsinálja , hanem azt kell nézni elsődleges szempontból , hogy mi az a szakma , amivel életed 40-50 évében foglalkozni akarsz. Ha ez az , akkor küzdj!

Nekem is nagyon rosszul ment a kémia , borzasztó középiskolás alapokat kaptam , és most gyógyszerészetin vagyok , eddig minden tök jól klappol , hogy lekopogjam , nem azért vannak itt az emberek , mert már mindent tudnak ,hanem azért , hogy megtanuljuk. Nekem is voltak ilyen félelmeim mint Neked , de ne foglalkozz velük , felejtsd el őket . Jah meg a többi ember véleményére se nagyon kell adni , mert akik ennek az ellenkezőjét mondják , mint , amit én leírtam , azok csak visszafelé akarnak húzni! :D

Tök más téma, de én anno ugyanilyen kételyekkel indultam neki a mérnöki képzésnek. Nem voltam túl jó matekból, bár szerettem (az egyetemista matek klasszisokkal durvább) és a fizika sem tartozott az alapműveltségembe valahogy. Jelentkeztem és még is elég jól vettem az akadályokat mindezek ellenére.

Én amondó vagyok sokkal nagyobb előnnyel indul az, aki tudja az alapokat, ellenben az is, aki ismeri a gyengeségeit és tudja mire kell odafigyelnie. Ha kicsit is érzed, hogy gyenge van és egyedül nem megy, akkor azonnal felsőbb éveshez, vagy egy okosabb évfolyamtárshoz kell fordulni, esetleg külön tanárhoz. Nagyon fontos az, hogy időben felismerd, ha valami nem megy és merj segítséget kérni, nincs ebben semmi szégyellnivaló.

Ha valóban úgy érzed, hogy ezt szeretnéd csinálni, akkor jelentkezz. Ha a szemed előtt lebeg, hogy mindenképpen el akarod végezni a szakot és ezt akarod csinálni, akkor majd csak úgy menetelsz, még ha néha lesznek is nehézségeid.