Semmi esetben ne menjek egyetemre, ha nem vagyok 100% biztos magamban és a döntésemben?

Eddig is azt mondták, de eddig el lehetett lébecolni az egyetemeken állami ösztöndíjakkal, ha meg bukott az ember, hát bukott mit számít, még keresett is egy keveset.Szegény családból származom, de arra lenne lehetőségem, hogy egy egyetemen tanuljak, kollégiumra lenne pénz, meg majd ösztöndíjamat is hozzárakom a megélhetésemhez.

Viszont, ha abbahagyom az egyetemet, netán megbukok akkor 50%-ot vissza kell fizetnem, nem lennék képes kicsengetni több százezer forintokat a semmiből.És ha például rájövök, hogy igazából nem is szeretem ezt a szakot, akkor gürcöljem végig a diplomáig, majd aztán dolgozok valamit, ilyenkor elvileg térítésmentes az ösztöndíj.

Három alternatíván gondolkozok, ti mit tanácsoltok?

-"Gap year" tehát ráfekszek az érettségire, megcsinálom jól, majd egy évig szétnézek kicsit az életben, milyen munkák vannak, talán megvilágosodna, hogy mit is szeretnék.

-Elkezdem az egyetemet, és ha nem jön be, fél év, egy év után abbahagyom, azt felveszek valami kölcsönt és valahogy visszafizetem majd, annyit kibírok.(viszont így oda az egyetemi karrierem örökre)

-Elkezdek egy szakmát tanulni(szakácson gondolkodok), majd aztán egyetem-(Ez sajna időveszteség, plusz gyakorlatban hogy lehetne kivitelezni?)

Magamról: 17 éves vagyok, idén érettségizek gimnáziumban, gépész, vagy villamosmérnöki szakokra jelentkeznék, szeretem a matekot, fizikát, érdeklődtem a szakok után, be is jöttek, igazából az áram, elektronika mindig is érdekelt. De nem látom kristálytisztán, pontosan mit csinál egy ilyen szakember.köszönöm a választ előre is