Egyetemnél a vizsgaidőszaknál véletlen nem megy át az ember, ki is rugják egyetemről?

Nem rúgják ki. Az egyetemen önálló, szabad, felnőtt ember vagy és a felelősséget is vállalnod kell a tetteidért.

Ha nem mész át vizsgán, nem rúgnak ki az egyetemről. A te szabad döntésed volt, hogy elégtelen tudással mész oda, majd próbálkozol máskor. Általában egy vizsgaidőszakban egy tárgyból 3 lehetőséged van, de nem mindig ingyenes mind a 3. Ha harmadszorra sincs meg, akkor majd felveszed következő éven, de mivel nincs meg a tárgy, nem veheted fel a ráépülőket sem. Erre mondják, hogy csúszol egy évet, mert ha fontosabb tárgyról van szó, annyi ráépülőt kell kihagynod, hogy csak egy évvel később végezhetsz, mert később vehetsz fel bizonyos tárgyakat. Néha a nem teljesített kreditekért külön díjat kell fizetned, ez is komoly gondot jelenthet, ha sok tárgyat buksz el. Sőt, ha nagyon kevés kredited van, akár még az állami támogatást is elveszítheted, onnantól mehetsz fizetősre. De mint írtam: minden a te döntésed, a te felelősséged. Még csak nem is kötelező vizsgáznod, ha nem akarsz, de utána nem hibáztathatsz senkit a következményekért.

A ZH-k kisebb, évközi dolgozatok. Ezeken az addig tanultakat méri fel a tanár, általában nem szimplán gyakorlásként. Bizonyos tárgyakból az aláírás vagy a gyakorlati jegy a ZH-k eredményétől függ. Vagyis ha ZH-kon teljesen reménytelenül teljesítesz, a tanár nem fog aláírást adni neked. Ez azt jelenti, hogy nem ismeri el, hogy te abban a félévben teljesítetted a vizsgára bocsátáshoz szükséges követelményeket. A vizsgázás lehetősége ugyanis nem veled született adottság, hanem azt bizony ki kell érdemelni. Akinek fogalma sincs a félévi anyagból és ezt ZH-n is bizonyítja, nem mehet vizsgázni. Nem jó dolog, ha teljesen esélytelen emberkék lézengenek a vizsganapokon, nem hiányoznak senkinek sem.

Na, vissza a ZH-khoz. A tétjük vagy az aláírás megszerzése, vagy a gyakorlati jegy. Egyes tárgyak ugyanis vizsga nélkül, gyakorlati jeggyel záródnak. Ezekből nem a vizsgaidőszakban vizsgázol, hanem sokszor a ZH-k alapján kapod meg ezt a jegyet.

Egyetemenként eltérhetnek ezek:

Többféle vizsgatípus van. Van, ahol a ZH eredménye alapján kapod meg az aláírást. Van, ahol beadandót kell csinálni, van ahol szóbeli vizsga van, van ahol írásbeli, vagy pedig kombinált (írásbeli, majd szóbeli).

Ha egy vizsga nem sikerült, akkor még kétszer vehetsz fel időpontot, és próbálhatod meg. A harmadik (C) már fizetős.

Ha háromszor nem sikerül a vizsga, akkor a tárgyad nem sikerült, és következő évben/félévben újra fel kell venni, ezzel arányosan a rá épülő tárgyakat sem tudod felvenni és csúszol vele.

Ha a következő vizsgaidőszakban sem sikerült az A-B-C vizsga, akkor harmadjára is felveheted a tárgyat, viszont ha ezek sem sikerül sokadjára sem a tárgy, akkor itt már szoktak olyat csinálni, hogy automatikusan átsorolnak költségtérítéses képzésre.

Így összesen kb. 9 vizsgaalmon vehetsz részt egy tárgyból a legjobb esetben.

"Benyalni a tanárnak, hogy kiskedvenc legyél, vagy tanulni, és tényleg tudni a dolgokat?"

Ez nem középiskola. Az előadásokon a legritkábbszor szól egy oktató a hallgatóhoz. Magyarán még, ha akarsz, akkor sem tudsz benyalni neki. Legfeljebb, akkor, ha az előadó tart gyakorlatot is, de ez sem túl gyakori.

Tanulj, ne nyalizzál, mert:

1. sok tanár nem bírja szerencsére

2. minden csoporttársad utálni fog, ha egy kis nyalizós leszel

3. nem ártana a szakmádhoz érteni, nem csak diplomád szerezni