Mit és hol érdemes tanulni mostanában egy 20 éves lánynak, aki nem tud egyetemre menni, nincs pénzügyi érzéke, de rendkívül érdeklődő és motivált, de legfőképp éhen akar halni?

Én írok piréz nyelven, vagy ti nem értitek?!

Elmagyarázom. Azért "akarok éhen halni", mert nincs munkám. Azaz nincs pénzem. Azaz nem tudok vásárolni. Ezért szeretnék valami olyat tanulni, amivel el lehet helyezkedni és egy magamfajta lánynak való. (a fodrászathoz, maikűr-pedigkűr-világűr izékhez vállalkozói kell és egyáltalán nem egyszerű ezekkel pénzt kapirgálni, nem mellesleg pedig nem is az én asztalom.)

A kérdésem tehát az, hogy mi az a tanfolyam, képzés, akármi, amit megéri elvégezni.

:-(

Azt gondolom, hogy ebben az esetben nincs helye a kioktató stílusban áterőltetett tannak, nem csak azért, mert hiteltelen tőled a helytelen vessző használat miatt, de azért sem, mert egyszerűen felesleges. Tényleg az. :-) Arról nem tehetek, hogy nem tudtátok dekódolni a mondandóm, szerintem érthetően fogalmaztam.

Ha nem tudsz segíteni vagy érdemben válaszolni, akkor inkább az otthoniakat zaklasd a magas lovadról.

Örülök, hogy leírtad a gondolataid velem kapcsolatban, válaszolok rá.

Szerintem ez nem lehet vélemény, hiszen vajmi kevés információd van rólam és annak is a háromnegyede kreált. Ettől és a rosszmájú megjegyzésektől eltekintve tényleg klassz, hogy megosztottad az észrevételeid. Annak is örülök továbbá, hogy 17 éves korod óta jól mennek a dolgaid. Maradjon így. :-)

Megkérdezhetem,hogy hány éves vagy? Roppant kíváncsi vagyok, hogy kitől kaptam tanácsod. Vagyis inkább egy konténernyi rosszindulatot.

Nekem is fantasztikus képem van, volt és lesz arról, hogy mi szeretnék lenni, éppen csak visszatartanak a körülmények. Mivel az áhított karrieremhez be kellene ülnöm az egyik egyetem padjaiba, így egyelőre képtelen vagyok megváltani az álmom.

Na de lapozzunk. Nem tudom, hogy szándékosan, vagy nem, de félreértettél. Én nem azt nem tudom,hogy "mit kezdjek magammal", hanem azt, hogy a jelenlegi helyzetben illetve helyzetemben mit kellene tanulnom, mik a lehetőségeim. Ehhez volt pofám segítséget kérni. Sikertelenül.

Tisztában vagyok az adottságaimmal, valamennyire a képességeimmel is, így tudom, hogy nem elégítene ki szellemileg és nem is lennék jó a fodrász/manikűrös szakmában. Egyébként is rengeteg van belőlük, ergo ha a kérdésemnél maradunk, nem kompetens ötlet.

Idézek:

"Egyébként:

-nem tudsz egyetemre menni

-matekhoz hülye vagy

-a nem nagy tudást igénylő munkák nem tetszenek neked

...

jövőképed:

"Jó napot kívánok, mivel szolgálhatok."

Boldog életet ;)"

És most reflektálok:

Egyébként:

-Nem tudok egyetemre menni, valóban nem. Tudod, hogy miért?

-A matekhoz hülye vagyok. Te talán mindenhez értesz? Igen, hülye vagyok hozzá, nem is érdekel, na és?! Ezercsillió terület van, amihez nem kell a nyűves matek.

-Az utolsó -és egyébként nagyon sértő- kijelentésed nem állja meg a helyét és fogalmam sincs, hogy miből gondolod.

Én is boldog életet kívánok, annyi különbséggel, hogy én nem cinikusan írom le, hanem valóban minden jót kívánok, még ha rosszindulatú és sértő is voltál a párbeszédünkben.