Ki volt olyan helyzetben hogy orvosira ment volna de már dolgozott más területen?

Kedves Gonosz Manó:)

Én nem szoktam megharagudni senkire, ha negatívat ír ha pozítívat..persze attól függ milyen mértékben szólal meg.

Mert ha bunkó valaki, vagy igazságtalan azt nem szeretem...de szerintem azt senki sem.

Hogy honnan jutott eszembe? persze hogy megkérdezheted..:)

Már nagyon régóta gondolkodtam ezen, mikor kicsi voltam sebész szerettem volna lenni. Mivel senki olyan nem volt aki ebben a témában egy kis hátszelet adjon, elfelejtődött.

Érettségi után nem igazán tudtam hogy hova is kellene menni. Az orvosi azért nem jutott eszembe mert nem tartotattam magam elég "megfelelőnek" és okosnak hozzá.

Édesanyám szerint csak lusta vagyok, eszem van:))

Tehát ha akartam volna mehettem volna az orvosira is annak idején.

Ma már nagyon bánom!:(

Most hogy ennyi idős lettem hmm..nem tudom egyszercsak rájöttem hogy ezt szeretném csinálni....mindegy milyen áron de akarom!! megértesz? gondolom a Te életedben is volt már ilyen...úgy gondolom sosem késő semmit sem elkezdeni...:)

(Táncolni több mint egy éve kezdtem el és a csoporttal már országos bajnokok vagyunk:))

Csak sajna úg érzem ez megmarad egy vágynak, álomnak!!:(

Nemrégiben megismerkedtem valakivel aki rezidens még mint igazságügyi orvosszakértő....eszméletlen az a munka is..minden szavát csodálattal figyeltem és arra gondoltam..milyen jó neki hogy már ennyi mindent elért és van mit felmutatnia. Látszott rajta mennyire imádja ezt csinálni....hmm..jó neki!!

Üdv Neked és Szép Napot!!:))