Mit tennétek, ha a gyereketek az iskolában arra bíztatná a tanár, hogy hagyjon ki egy osztályt és lépjen előbbre?

Mindenképp méresd fel pszichológussal a gyereket.

A tanár el tudja dönteni, hogy tudásban átugorhat-e egy osztályt, a pszichológus el tudja dönteni, hogy pszichikailag bírná-e. Mindtazt amit írtatok, az új közösséget, az esetleges irigykedőket, a "kiválasztottság" érzést.

Ha a gyereknek megfelelő önbizalma, önismerete van, akkor szeintem semmi akadálya.

És mindenképp meg kell beszélni a gyerekkel. A tanár, a pszichológus, a szülők ajánlásai alapján neki kell döntenie. Még akkor is, ha elsős. Persze a felnőttek finoman befolyásolják, a kisebb gyereknek egyszerűbb szavakkal magyarázzák el, de úgy kell éreznie, hogy az ő döntése volt.

Nincs olyan alternatív tantervű iskola a környéken ahol eltölthetné az iskolásidőt úgy hogy közben kap lehetőséget a neki megfelelő haladásra?

(Szentlőrinci, Waldorf, tehetséggondozós...)Vagy nem akarod kiemelni őt a barátai közül? Érdeklődj a környéken!

Én tanítottam olyan iskolában, ahol a csoport egyik része még azért küzdött (velem) hogy elsajátítsa 80%-ra a trigonometria alapjait, hogy továbbléphessen, míg a társa, aki már rég megírta a dogát 130%-ra, elmehetett a könyvtárba, hogy a biológia versenyére készülhessen. Matekórán.Vagy átment a művházba a készülő darabjához festeni a díszletet. Ilyen volt a rendszer.

Attól, hoy feljebb jár, lehet gyerek.

Legózhat délután, biciklizhet, meg lökdösheti a hugát.

Ha ott ül és unatkozik, mert nem tudnak neki való feladatot adni, akkor csak rosszalkodni fog, és a gyerekkorát a szidások veszik el. A tanár n

´nem írod most milyen iskolába jár, ha tényleg képes rá akkor egy sokkal erösebb iskolába iratnám be, olyan helyen ahol a követelmény magasabb. Aztán hogy ne unatkozzon külön nyelviórákra járatnám. Ha feljebb kerül eggyel az nem biztos hogy segúit, mert lehet olyan anyagot hagy most ki ami késöbb szükséges lesz. Talán egy sokkal erösebb iskola azért is jobb mert ott több okosabb gyermek lesz.

az hogy kiközösítik az nem az okoságábol jön hanem a viselkedéséböl.

Pl mi azért utáltuk a szín ötös osztálytársunkat mert rajzbol tök béna volt és tornábol is. még kézenállni sem tudott. a rajztanár viszont mindig ötöst adott neki hogy csak abbol ne legyen négyese, pedig egy pálcika embert nem tudott lerajzolni.

Na erre találta ki a tesitanárunk ha eljár edzésre hajnalban velünk akkor évvégén megadja neki az ötöst akkor is ha nem tud produkálni. (már jótanulók is ezért jártak edzésre hajnalba hogy évvégén megkapják az ötöst) csak hogy a kisasszony nem volt hajlandó bejárni edzésre hajnalban és a tanár nem adta meg az ötöst neki így egyetlen 4-ese lett neki és 13 évesen ott bögött. pedig jogos volt mert a tanárunk megatta a többi jótanulónak az ötöst mert ök bejártak keményen edzésre. szóval a tanárok sokszor kivételeztek vele. volt más is aki nagyon jó tanuló volt öket senki nem utálta söt rendesen beilleszkedtek az osztályba.