Jól gondolom, hogy a legtöbb középfokú (régi nevén OKJ)/felsőfokú szakképzés önmagában semmit nem ér a munkaerőpiacon? Sikerült már valakinek érettségi+szakképzés/FOSZK kombóval a szakmájában elhelyezkednie?
Mindenképpen szeretném magam a közeljövőben továbbképezni, mert momentán csak egy szakdolgozat/záróvizsga híján félbehagyott bölcsészdiplomám meg egy érettségim van. Aktív nyelvtudásom csak angolból van, az is inkább írás-szövegértés terén erős, szóban kevésbé. Ezen kívül németet meg japánt tanultam még korábban, előbbiből középfokú nyelvvizsgával is rendelkezem de mivel ezeket az angollal ellentétben nem használom napi szinten, ezért szinte teljesen elfelejtettem őket. Sajnos álláskeresőként jöttem rá, hogy ez így gyakorlatilag semmit nem ér a munkaerőpiacon.
Akad még néhány dolog, amihez a hobbim kapcsán értek (rajzolás, 2D animáció, videovágás, egyszerűbb grafikai munkák), viszont ezekből egyelőre nem vagyok olyan szinten, hogy meg tudjak belőle élni, így legfeljebb keresetkiegészítésnek lennének jók.
Én egy erős, piacképes diploma elvégzését fontolgatom, ám a szüleim egyre erősködnek, hogy végezzek el egy titkár tanfolyamot, esetleg egy pénzügy-számviteli ügyintézőt vagy mérlegképes könyvelőt, esetleg logisztikust.
Hiába mondom nekik, hogy ezek érettségi mellé semmit nem érnek, mert a szellemi/irodai jellegű munkáknál valamennyi esetben a hasonló területen végzett diplomások lesznek előnyben, nem hisznek nekem.
Az a benyomásom, hogy a kétkezi és/vagy kézügyességet/kreativitást igénylő munkákat leszámítva (lásd. cukrász, szakács, építőipari szakmák, fodrász, esetleg művészeti/kreatív képzések), a szakképzések zöme önmagában nem keresett a munkaerőpiacon.
Kiegészítésnek egy meglévő, erős diploma vagy szakképzés mellé hasznosak lehetnek ezek, viszont a fentebb felsorolt területek kivételével, álláskeresésnél szinte mindig előnyt élveznek a diplomával rendelkező szakemberek.
válasza:Gazdasági, mérnöki, esetleg pszichológia, utóbbi természetesen minimum MA-val együtt, mert abból a BA önmagában nem túl erős.
A pszichológia határozottan jobban érdekel, ráadásul a statisztikát leszámítva kevésbé matekos, mint az első két opció, mert a matematika meg a fizika sajnos sosem volt az erősségem.
Az orvosi is jó lenne, de sajnos érzékeny a gyomrom, rosszul vagyok a vértől meg más egyéb testnedvektől, idegen, beteg ember test(rész)éhez hozzá nem tudnék érni. A gyógyszerész valahogy sosem fordult meg a fejemben.
válasza:Ha a fizika és a matek kevésbé az erősséged, ne menj mérnökire, mert az csak abból áll. Mérlegképes könyvelő egyébként jó alap, ha utána továbbmész adószakértőre vagy könyvvizsgálóra (ezek sem egyetemi szakmák), akkor meg lehet belőle élni. De ugye itt is rengeteg a matek, tehát neked nem ajánlom.
Az a meglátásod pedig, hogy fodrászok, cukrászok nem lennének keresettek hát...fasság. Aki egy kicsit is jó benne, simán meg tud élni. Nálunk a városban kozmetikus csajszi februárban kezdett, most ha be akarnál hozzá jelentkezni, októberig időpontot sem tud adni, pedig 80 ezres lakosságú városról van szó, minden utcasarkon egy kozmetikus. Csak ő nagyon ügyes benne. Cukrász srác 2 éve dolgozik a városban, 3 hónappal előre kell neki leadni rendelést, mert kiválóan készít formatortákat és más egyebeket is, különleges ízekben is. Van rá kereslet, ha valaki tényleg nagyon profi benne. Fodrászom pedig úgy lett fodrász, hogy 2-es emelt fizika érettségit írt, amivel nem került be egyetemre, nem halasztott, hanem kitanulta a fodrász szakmát, azt pedig a környékbeliek észrevették, hogy majdnem fekete hajból is töredezésmentesen varázsol sokszor egyetlen alkalommal hófehér hajat. Január végén szőkítette a sötétbarna hajam, még mindig platinaszőke vagyok. Nemcsak a diplomás tud érvényesülni.
válasza:A cukrászt meg a fodrászt pont, hogy a kivételek között emlegettem.
Ezen “kétkezi” szakképzéseknek látom értelmét, csak számomra sajnos nem testhezállóak.
Ellenben azokat a szakképzéseket érzem “gyengének” a munkaerőpiacon, amelyeknek van egyetemi megfelelője. Tehát pl. sok helyre nem pénzügy-számviteli ügyintéző szakképzéssel keresnek alkalmazottat, hanem pénzügy-számviteli diplomával, logisztikánál dettó.
Azoknál irodai pozícióknál meg, ahová kifejezetten nem szükséges a diploma, hanem elég a középfokú végzettség, ott sok esetben a fizetés sajnos olyan is.
A mérlegképes-könyvelőről mondjuk én is jókat olvastam/hallottam, de az ilyen mezei “titkár” meg “ügyintéző” szakképzések aligha érnek valamit.
Akkor már inkább némi rátanulással érdemesebb diplomát szerezni az adott szakterületen belül, vagy rosszul látom?
válasza:Szia! Tényleg vannak szakképzések amikkel lassan már jobban lehet keresni, mint diplomával gondolok én is építőipar, autós ipar (szerelő, kozmetika stb), viszont ha neked nem ez a testhezállóbb és nem fizikai munkát szeretnél + van lehetőséged azt mondom egyetem csak gondold át piacképes e. Mert ha nem mész most lehet később megbánod. Leírom a saját történetem amiért ezt gondolom:
Amikor érettségiztem nem tudtam elmenni egyetemre (egyrészt anyagi okok, másrészt a fontosabb mivel ketten voltunk apukámmal akinél pont érettségi előtt diagnosztizáltak rákot és azt mondták 1 év max így nem is akartam otthon hagyni, hogy ott lehessek ha szükség van rám illetve nyilván az ő fizetése volt a bevételünk ami ha kiesik megérted az anyagi ok részét.)
Ekkor jött az elkeseredés, egyrészt a diagnózis miatt ami az egyetlen családtagom érintette, másrészt pedig, hogy egy élet álmáról kell lemondanom amit természetesen megteszek érte. Orvosira készültem, nem voltunk gazdagok, nincs is diplomás a családban én lettem volna az első. Így a fakultációkat leadtam és 5.nek egy egyszerű tárgyat választottam, hogy ne kelljen sokat foglalkoznom az érettségivel. Ezeket nem azért írtam, hogy sajnálatot keltsek, hanem, hogy megértsd nem azért nem mentem mert lusta voltam vagy nem volt kedvem hanem mert tényleg nem tudtam. Így jobban is megértettem ezután mit jelent az, ha csak egy érettségivel kell nekivágni úgy, hogy azért keress is annyit, hogy 2 embert eltarts. Mert ugye magánban minden gyorsabb csak drágább.
Lényeg a lényeg a Pennynek volt duális üzletvezető képzése, amit munka mellett teljes fizetéssel lehetett végezni. Elkezdtem, arra gondolván legalább tanulok közben (ez okj volt) Na most itt azt kell tudni, hogy akik értékelnek azok félnek, hogy a helyükre tesznek így folyamatosan csak visszahúztak és leértékeltek amitől az önbizalmam elveszett teljesen, konkrétan sokan hülyének néznek mert neked érettségid van neki meg diplomája vagy nincs csak szimplán a felettesed és sokan (nem mindenki) azt hiszik emiatt feletted állnak emberileg is. Hiába nem látszik egy 8-9 órás műszak itt komoly fizikai munka. (Volt idegbecsípődésem, csonthártya gyulladásom stb stb huszonévesen)
Írásomnak az a lényege, hogy mindegy hol vagy, akinek papírja van előrébb lesz nálad, hiába vagy te okosabb vagy rátermettebb. Mert el tudott menni, mert anya apa is itt van és betette pozícióba. Nem hiába van legtöbbször diplomás családban diplomás gyerek. Minden tiszteletem azoké a munkásembereké akik a gyereket/gyerekeket át tudták segíteni az egyetemi éveken.
Én is talán most tudom majd megoldani évek spórolása után, ha még megy annyira a tanulás, hogy megpróbálkozom a felvételivel.
Azt javaslom, hogy találd meg azt amit szeretsz és ebben menj el addig amikor már elégedettnek érzed magad munkakörben és fizetésben.
Számomra az a legrosszabb érzés amikor látom azokat akik tanultak és, hogy mennyivel jobban megy nekik anyagilag. Hiába mondják, hogy a pénz nem boldogít, nem mindegy, hogy milyen minőségű és mennyiségű munkával mennyit keresel. Kereskedelemben amire én rálátok ha nem vagy magasabb pozícióban az egészséged rámegy a sok munkára kb minimálért.
7-es vagyok. Az még kimaradt, hogy mindenki a felelősséget tolja maga alá így te viszed el sokszor a balhét azért amit nem te csináltál. Mert te ,,csak" egy alkalmazott vagy szerintük biztos hülye.
pl: Visszaküldés volt egy termékből, én máshol voltam helyettesíteni és láttam, hogy az ottani főnök rakja össze. Ezért mivel tudtam ki dolgozik (benyaltam magam a főnöknél kollega) így szóltam, hogy visszaküldés lesz aznap. Nos nyilván nem küldte vissza. A mi felsőbb vezetőnk ezt meglátta egy hónappal később. Itt rögtön előadták ketten a főnökkel, hogy mekkora szuper csapat vagyunk így nem kettejüknek volt száz valahány ezer hanem fejenként 30 ezer amit ki kellett fizetni. Mert ilyenkor te is főnök vagy csak amúgy nem mert nem megy a benyalás.
Szóval ha tudod kíméld meg magad ezektől. Felsőbb szinteken is biztos vannak problémák de talán nem ilyenek. Ha értelmesebb vagy akkor nem is tudsz beilleszkedni rendesen ha olyan a közeg.
Ezeket a gondolatokat értheted általában a kereskedelemre multiknál, másik üzletláncnál is vannak ismerősök ugyanez.
Bocsi ha hosszú lett, remélem segít.
7-es: Sajnálom, hogy ilyen helyzetbe kerültél, remélem, sikerül valami megoldást találnod. :(
Félig-meddig tudom miről beszélsz, mert bár teljesen más okból, de végül én is egy kereskedelmi láncnál kötöttem ki. Több évet húztam itt le, igaz csak részmunkaidőben, de mentálisan teljesen taccsra tett. Kiégtem, belefásultam, motiválatlan és depressziós lettem, nem láttam a kiutat. A hülye össze-vissza váltakozó beosztástól fizikailag folyamatosan fáradt és kialvatlan voltam, egy héten belül minimum két, néha három különböző műszakba is beosztottak. Embertelen, amit ezek a láncok megengednek maguknak a dolgozókkal szemben. Igaz, a legtöbb gyár sem sokkal jobb a három műszakjával, de azt legalább anyagilag némiképp kompenzálják.
Belépő szintű munkának nem lennének ezek rosszak, pláne ha az ember mellette képzi magát, de a váltott műszakos munkarend hosszútávon elviselhetetlenné teszi és bekerült az ember egy ördögi mókuskerékbe, amiből baromi nehéz lesz kitörni.
Ami engem illet, én nagyjából tisztában vagyok vele, hogy mit szeretek és mi érdekel, de sajnos ezek nehezen pénzre váltható területek (rajzolás, animáció), ráadásul az AI egyre inkább ellehetetleníti, úgyhogy ezt szerintem jobban járok vele, ha másodállásnak, vagy hobbinak meghagyom.
A pszichológiát fontolgatom még, viszont az meg alsó hangon 5, de inkább 8-10 évnyi tanulást jelent, mire érdemben munkába állhat vele az ember és anyagilag nem tudom megengedhetem-e magamnak, pláne úgy, hogy perpillanat semennyi anyagi tartalékom nincs. Ami volt az elment drága számítógépekre meg digitális eszközökre az animációhoz, bár nem vagyok benne biztos, hogy ez egy jó befektetés volt. Mindenesetre mind az animációt, mind a pszichológiát szívesen tanulnám, mert érdekel a terület és az élethosszig tartó képzés híve vagyok, de nem tudom, miből tudnám fenntartani magam a képzés(ek) ideje alatt.
Úgyhogy lehet, hogy kénytelen leszek alkalmazkodni a munkaerőpiachoz és elvégezni valami olyan képzést, ami kevésbé vagy egyáltalán nem érdekel, viszont cserébe az elvégzését követően rögtön munkába állhat vele az ember és nem fizet rosszul. Nem szeretnék okvetlenül milliomos lenni, pláne pályakezdőként, viszont jó lenne, ha a fizetésemből tudnék valamennyit félretenni és nem menne el a 90%-a önfenntartásra, és évi egy külföldi nyaralást megengedhetnék magamnak.
7-es vagyok
Ha olyan állást találsz magadnak amit szeretsz és jól fizet utána én talán bevállalnám a diákhitelt.
Vagy dolgozni még 1-2 évet amiből minél többet félretenni.
Ha jól emlékszem nem írtál életkort és családi állapotot de tudod mit mondanak az idő akkor is eltelik ha nem csinálsz semmit szóval a sok idő ne tartson vissza attól amit szeretnél.
Nem tudom pszichológián mennyit kell tanulni de mellette dolgozni nem lehetne? Még ha nem is tudsz félretenni ha a megélhetést fedezi nem is kéne annyi diákhitel.
Inkább pár év szenvedés mint depresszió egy életen át mert nem szereted amit csinálsz. 25 vagyok most én is számolom mikorra végeznék de ha reálisan nézzük 60-65 éves korig kb úgyis dolgozol mire nyugdíjas leszel hacsak nem emelik addig. Szóval időd lesz a szakmában.
Én most szeretném megpróbálni az orvosit 26/27-es tanévet megcélozva. Igaz eltelt pár év az érettségi óta de ha eddig nem tudtam elengedni megér egy próbát szerintem. Ha nem megy legalább megpróbáltam és nem lesz ott a mi lett volna ha.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!