Gyógypedagógia mennyire nehéz?
Sziasztok! Nagyon sokat gondolkodtam, merre kellene tovább mennem gimi után, és nagyon szeretnék gyerekeken segíteni, ezért gondoltam a gyógypedagógiára. Rengeteg helyen olvasgattam a szakról, azonban nagyon kevés helyen írnak személyes tapasztalatot. Azt tudom, hogy hiány van belőle, ezért munkát biztos találok, és azt is hogy sajnos nem éppen a legjobb fizetést jelenti. Az ELTE lenne a cél, valószínűleg nappalin, de a levelezőn is elgondolkodtam már. Gyógypedagógián belül a szomato és pszichopedagógia érdekelne leginkább. Viszont arról nem nagyon találtam infót, hogy hogyan lehet vele elhelyezkedni. Én nem nagyon szeretnék iskolában dolgozni, ez nagy hátrányt jelent? Persze tudom, kell pár év tapasztalat hozzá, de nagyon szeretnék majd magánban elhelyezkedni. Ezt mennyire nehéz megvalósítani? Illetve még a mindennapi élet érdekelne, hogy hogyan telik egy gyógypedagógus átlagos napja, mennyire megterhelő lelkileg, ilyesmi dolgok. Én tudom magamról, hogy elég érzékeny vagyok, ezért kicsit tartok tőle hogy mégsem nekem való munka, de emellett mégis nagyon vonz, úgyhogy elég nehéz döntés.Na meg persze ez úgysem most fog kiderülni hogy mennyire nekem való😄. De a lényeg,ha valaki ide jár vagy járt, ne tartson semmit magában😁
17/L
Nekem egy ismerősöm az ELTE gyógypedagógián nappalisként is megcsúszott, azaz csak 5 év alatt végezte el, pedig kimondottan szorgalmas, érdeklődő, és intelligens lányról van szó. Az ELTE-n egyáltalán nem könnyű a gyógypedagógia szak.
A kérdezőnek pedig azt ajánlom, hogy ha valóban érzékeny lelkű, akkor a pszichopedagógia szakirányt nagy ívben kerülje el. Ez ugyanis a viselkedési zavarokkal küszködő gyerekek oktatására készít fel, s ehhez kötélidegek kellenek. Borzasztó könnyű kiégni, még lelkes embereknek is ezen a területen. Ha magánpraxist akar, akkor a szomatopedagógia sokkal jobb választás. De egyéni vállalkozóként meggazdagodni ebből sem lehet: egyéni fejlesztésért jelenleg 5 ezer Ft-os óradíj a reális; s persze mivel az óvodás- és iskoláskorú gyerekek reggeltől kora délutánig az óvodában ill. az iskolában vannak, ezért legjobb esetben is arra lehet számítani, hogy csak mondjuk hétköznaponként 3-tól 7-ig lesz munka, ami olyan 400 ezer forint havi bruttó bevétel, s ebből kell adózni, valamint a helyiségbérletet és a rezsit fizetni. Nettóban jó, ha végül havi 250 ezer jövedelem marad. Ha pedig egy magáncég fejlesztőközpontjába megy el alkalmazottnak, akkor is alig kap többet, mint az iskolai pedagógusok, ugyanis a magáncégek is tudatában vannak annak, hogy elég csak egy kicsivel ráígérniük az iskolai fizetésekre, hogy legyen munkaerő.
Egyszóval a gyógypedagógia Magyarországon abszolút senkinek nem biztosít magas jövedelmet, sőt fiataloknak (a pedagógus bértábla miatt) még közepes jövedelmet sem. Sem magánpraxisban, sem magáncégek alkalmazottjaként, sem az állami szektorban. Aki gyógypedagógusként itthon jól akar keresni, annak vagy agyon kell dolgoznia magát (iskolában főállás + magánpraxis iskola után), ami szinte garantáltan pár éven belüli kiégéshez vezet, vagy pedig ki kell mennie külföldre.
Szeptembertől leszek végzős.Én azt gondolom,hogy a maga módján mindegyik szakirány nehéz lelkileg,nyilván mindegyik picit másképp.Pénzügyileg pedig nem igazán éri meg,nem nagyon lehet belőle meggazdagodni.
Szerintem csak akkor válaszd,ha tényleg mindened a gyerekek,és hatalamas türelmed is van a nehezebbekhez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!