ELTE-IK Programtervező informatikus vs BME-VIK Villamosmérnök ?

Szerintem úgy kellene, hogy villamosmérnök, aztán emellé elkezdeni programozni.

Mert programozni meg lehet tanulni otthon is, bár mind a két szakon van.

Viszont villamosmérnök otthon nem leszel.

Én cégektől visszajelzésként mindig azt hallom, hogy a VIK-et jobbnak tartják, mint az IK-t.

Ezenkívül a VIK-nek a mintatanterve jobban ki van találva, cserébe nehezebbek a tárgyak. Pl. ha követed a mintatantervet, akkor 4 vizsgánál nem lesz több félévente, viszont az IK-n én hallottam olyat, hogy egy vizsga időszakban 12 vizsgája volt a hallgatóknak tanterv szerint.

Ha pedig több terület érdekel, vagy még bizonytalan vagy, hogy mi érdekel, akkor szintén VIK. Ott több dolgot tanítanak, mint az IK-n. Alapből persze nem olyan mélységben, de amikor specializációra mész, akkor választhatod azt, ami érdekel.

Az IK nagyon jó, rengeteg olyan tudást kapsz ott, ami elképesztően hasznos dolog, ha hardcore informatikázni szeretnél. Sokan utálják, de a programozás módszertana (programhelyesség bizonyítása), funkcionális nyelvek, automaták, formális bizonyítások eszméletlen király területek.

Viszont: IK-n végezve csak és kizárólag a programozáshoz fogsz érteni. Ahhoz nagyon, de a számítógép architektúrákhoz, mindenféle hardveres dologhoz, HW-SW interfészekhez hozzá sem tudsz szólni.

A villamosmérnöki sokkal jobb, jóval szélesebb látókört ad a technológia világára. Nem csak villany, hanem más mérnöki területek (gépészet, anyagtudomány) is érintve vannak. Most még tojáshéjjal a fenekeden nem tudod, hogy mi lesz az amivel foglalkoznál, mi érdekel a legjobban. Egyáltalán nem biztos, hogy a programozás és az informatika lesz a neked legkedvesebb terület. Simán lehet, hogy teljesen magával fog ragadni téged a nagyfeszültségű rendszerek, vagy a villamos gépek, gyártásautomatizálás. De lehet, hogy a rádiótechnika, jelfeldolgozás, mikrochipek fognak meg. Sőt, ki tudja, még az is lehet, hogy az elméleti villamosságtan, az elektromágneses terek elmélete lesz a neked bejövős terület. Az is lehet, hogy a NYÁK (PCB) tervezés lesz a befutó. Vagy a teljesítményelektronika.

Sosem lehet előre tudni, hogy kinek mi lesz a kedvence.

Programozni, szoftverezni, firmwarezni egy villanyos mennyiségű alaptudással (prog 1-2) is lehet. Ha az alapokat érted, akkor onnantól kezdve mindent meg tudsz magadtól tanulni otthon is, hiszen csak algoritmizálás és logika.

Ezzel ellentétben viszont oszcilloszkópot kezelni, gépeket mérni, kapcsolásokat elemezni, PLC-t programozni stb. csak az egyetemen tudsz, mert kva drágák az eszközök, és kell hozzá jelentős mennyiségű alaptudás, amit otthon nem tudsz mind felszedni.

Én villanyt végeztem erősáramon (gépek, teljesítményelektronika, PLC, nagyfesz, automatika, szabályzástechnika) de végül az FPGA-ASIC iparban kötöttem ki.

Ha mindkettő szak érdekel, akkor inkább a villamosmérnökit válaszd. Sokkal több a lehetőséged ezzel, több kaput nyit meg. De ha IK lesz belőle, az is teljesen jó.

Hajrá az egyetemi évekhez, és gratula a jól sikerült érettségidhez!

Inkább IK.

BME VIK Mérnökinfóra jártam. A mérnökinfót ajánlanám, de azt nem jelölted be.

A villamosmérnök képzést azért nem, mert nehéz. Tudom az ELTE IK is nehéz, de a villamosmérnöki nehezebb. Meg utána rosszabban fizet, éppen ezért rengeteg pályaelhagyó van, akik átkonvergálnak szoftveresebb területekre, mert pár év munka után rájönnek, hogy nem keresnek annyira jól. Sok ilyen emberről hallottam és találkoztam is ilyennel.