28 évesen érdemes elkezdeni a jogi egyetemet?
28 éves vagyok. Érettségi után nem volt lehetőségem egyetemre, családi okok miatt, viszont kb. 13 éves korom óta tudom, hogy a jogi szakma lenne az, ami nekem való és szívvel-lélekkel tudnám csinálni. Az alapvető érdeklődésemmel is egybevág (történelem, filozófia, politika, büntetőügyek, alkotmány és nemzetközi jogi kérdések, témák.
Sokan mondják, hogy 28 évesen már késő, mert mire elvégzem annyi idős leszek, hogy nem fognak kapkodni utánam. Ugyanakkor az egyetemen én minden plusz lehetőséget kiaknáznék, gondolok itt TDK-ra, OTDK-ra, perbeszéd versenyre, stb…, amik jól mutatnak a diplomában.
Összességében szerintem megvan a kellő elhivatottságom és a fanatizmusom ahhoz, hogy tudjak érvényesülni a szakmában, ugyanakkor azért egy kicsit elbizonytalanít az, hogy egyfelől túlkorosan megyek egyetemre, másfelől mire elvégzem, már nem igazán lesznek benne lehetőségeim. Ez a legfőbb oka annak, hogy feltettem a kérdést, illetve olvasnék pro és kontra érveket ezzel kapcsolatban.
Azon kellene gondolkodni, hogy mi a terv. Konkrétan mit és hogyan szeretnél, milyen lehetőségeid vannak a szakmán belül és anyagilag ezt az egész műsort ki és hogyan fogja neked 5+ éven keresztül finanszírozni.
Nem vagyok a tanulás ellen, sosem késő tanulni és persze, menj nyugodtan, de érett felnőtt ember vagy, jó lenne, ha nem úgy állnál már hozzá, mint 18 évesen.
Amúgy nem rosszindulatból, de az ilyen késői pályaváltók és egyetemisták miért mindig 5-6 éves osztatlan szakokra akarnak menni? Mire lesz belőletek valami, az 10 év, addig nem zavar titeket, hogy semmi másban nem tudtok rendesen haladni? Még egy 3 éves alapszakra azt mondom, hogy jó, ki lehet bírni, főleg ha jó befektetés, aztán majd ha akar az illető msc-t, legfeljebb azt már levelezőn vállalja.
De nem értem a koncepciót, hogy valaki elmegy jogra meg orvosira, ráadásul nappalira, elfogadja a tényt, hogy 10 évig a tanulásról szól az élete minimális bevétellel, aztán utána passz.
Szerintem mindig jó tanulni és fejlődni, pályát keresni. A 28 éveddel még fiatal vagy, de fejben meg érett, a legjobb kombináció a pálya kialakításához. Ha tudsz sokat tanulni - mert a jogász képzésen ez tényleg elvárás (azt hallottam napi 8 órás tanulást is igényel az iskola) akkor ez a te szakmàd. Itt kőkemény, száraz tananyag van, nincs humbuk.
Ha te ugy gondolod, ezt meg tudod ugrani és érdekel is, ne hezitálj.
Én 44 évesen járok egyetemre, a második diplomám, és imádom. Szembe megyek az eddigiekkel, közgazdasági érettségi, közgazdasági diploma és 26 év közgazdasági területi munka utan bölcsész... És most is imádom hogy belevágtam...
Sose késő, sosincs lehetettlen, mindig jó fejlődni, újat tanulni, szeretni a tudást.
És az elhelyezkedés a szakmában is mindig nyitott és kívánt, helyed mindig lesz. (Ismerek harmincakárhány éves jogi diplomást, aki pályakezdőként is jó helyre került, mondjuk ő adójog területre tévedt, de nagyon bejött neki és nem fiatal.)
Én még azt látom, munkajogi területen is nagy a szakember hiány, szóval a jogi szakemberekre igenis nagy szükség van
Én mindenképpen mennék a te helyedben erre a pályára es a suliba.
Hajrá!
Jó, mondjuk ezt ne mondja már senki, hogy minden nap 8 órát tanulással töltött. Valljuk be, sokan vizsgaidőszak előtt két héttel kezdenek tanulni, meg zh írás előtt pár nappal évközben. Nyilván emiatt is van sokszor sok szívás vizsgákon.
Szerintem ha szorgalmi időszakban napi 2 órát foglalkozik azzal, hogy értlemezi, olvassa a tanultakat, vizsgaidőszak előtt egy hónappal meg elkezd napi 4 órát, hétvégente napi 8 órát tanulni, már bőven többet tesz, mint sokan, akik lusták hozzá.
"vizsgákon azért van rengeteg szívás, mert a tételsorokat a legtöbb tanszék a vizsgaidőszak kezdete előtt alig pár héttel osztja ki, de már volt olyan is, hogy csak a vizsgaidőszak első napján kaptuk meg sajnos."
Már félve válaszolok, mert úgyis megint lepontozás lesz, nem értem milyen utolsó napokban megkapott tételekről beszélsz. Tanszéki oldalakon a honlapon a legtöbb egyetemen fent vannak a tételsorok, és ezek nem is nagyon változnak. Nálunk is tanár már a szemeszter elején elején elmondja, hogy lehet nézegni a tételeket, és eszerint tanulni, fent van a tavalyi tételsor, ugyanaz szokott lenni, max egy tételt megváltoztat benne.
Most mit tud szted kérdezni pl. büntetőjog 1-ből, vagy milyen új tételt tehet be? Van pl. egy tétel a büntetőjog történeti fejlődéséből, egy a bűncselekmény fogalma, fajtái, jellemzői, egy a szándékos bűncselekmények jellemzői stb. Kb. így néz ki egy tételsor. Meg általában a büntetőjog tankönyv tematikájára épülnek a vizsgatételek is, gondolom minden egyetemen ugyanaz a Wolters Kluwer könyv a kötelező, mert ez a legjobb, legrészletesebb sztem a témában.
Ugyanez egy polgári joggal is. Ott is megvannak évről évre a tételek. Meg amúgy kövezzetek meg érte, ez szerintem egy ilyen rossz berögződés, hogy tételek szerint tanulni. Ez csak arra vezet, hogy te mindenképp be akarsz magolni egy felépített tételt, ahelyett, hogy egészében, tematikákra, részegységekre bontva tanulnád, éa ha megérted az összefüggéseket, megtanulod, összeveted az értelmezést és a hatályos jogszabályi szöveget, akkor kihúzol egy tételt, és ha akkor találkozol először azzal a tételcímmel, akkor is fogsz tudni beszélni róla, mert beugrik, hogy ez meg az valszeg ehhez a részhez kapcsolódik, és ott hogy volt. Elmondod a jogszabályt, meg amit kell. Jó, könnyű ezt így leírni, elismerem, csak mégis van benne igazság. Akickonkrétan tételeket kidolgozva próbál egy betanult, kidolgozott szöveg szerint tanulni, őket lehet egy összetettebb kérdéssel úgy megfogni, hogy szét is esett a felelet. Nálunk is volt ilyen vizsga, hogy előttem felelő hibátlanul darált megállás nélkül, mire megunta az oktató és kérdezett egyet. Erre csak pislogni tudott, mondanom sem kell mi lett.
Egyébként ez az óraszám, hogy ennyit meg annyit kell tanulni, csak általánosság, ezt nem lehet egyértelműen megmondani, hogy ennyit kell tanulni, mert mindenki más. Nekem is van olyan ismerősöm, aki minden nap kocsmát járja, mégis átcsúszik vizsgákon, igaz sok kettessel, akkor is. Viszont nekem akkor se add be, hogy szorgalmi időszakban tanulsz napi több órát, mert ha nappalis vagy, az óráid miatt megy el sok idő, meg ingázás, néha társaság stb, ha dolgozol, meg munka mellett nem fogsz minden nap sokat tanulni.
Lepontozáshoz nem tudok hozzáfűzni semmit, szerintem mindenki kap előbb-utóbb lepontozást.
A lényeg: Nem, nálunk nem a wolterses könyvek voltak, hanem eltések. Nálunk a legtöbb tankönyv nem a Wolters kiadótól származott, hanem a kar tanárainak saját kiadása volt, igazából nem is emlékszem arra, hogy volt-e valaha Wolters kiadós tankönyvem, szerintem egyszer vettem meg, ahol nem volt kötelező, csak ajánlott volt.
Valamikor tényleg nem változik a tételsor, máskor viszont rendszeresen frissítik, nekem volt olyan tárgyam, ahol 2-3 alkalommal kellett új tankönyvet vennem, mert frissült az anyag és új alapokra helyezték a könyvet is, a régi könyvet nem ajánlották, csak az újat, ez meg természetesen a tételsor változását is magával vonta. Csak büntetőjogból 3x kellett új könyv miatt új tételsorra várni, és nálunk például a vizsgára kiadott jogeseteket is rendszeresen frissítik záróvizsgáknál is. EKP-ból kettőből kétszer futottam bele szintén az új könyv - új tételsor szindrómába, de ott úgy tudom kb. évfolyamonként eljátszani szokták ezt a mai napig (és tényleg mindig más a tankönyv). Kriminológia 2 félév volt, mindkettőre vehettem új könyvet. (Írásbeli vizsgán nincs tételsor, ott nincs ilyen probléma, de például az új könyvek rendszerint nem szeptember elsején állnak rendelkezésünkre, hanem jó, ha a félév közepére befut a könyvesboltba 150 darab, és aki nem volt elég gyors, az várhatott plusz pár hetet újabb szállítmányra.) És ez most csak pár példa volt, ami kapásból eszembe jutott. Értem én, hogy nem akarod elhinni, de ezek szerint nem eltés vagy/voltál, vagy nem mostanában végeztél ott, amivel nincs is semmi baj, de kérlek akkor ne vond már kétségbe a szavahihetőségemet, nem tudom mi okom lenne hazudni vagy elnagyolni a dolgokat. Én nekem nehéz volt az egyetem, és ilyen sokat kellett tanulnom ahhoz, hogy elvégezzem, TDK meg egyebek mellett. Az én 5 éves képzésem alatt meg igenis probléma volt az örökösen változó tankönyv-tételsor páros, nyilván nem az összes tárgyból, de ha már félévente egy ilyen előfordult kb. 8-10 tárgyból, az épp elég volt ahhoz, hogy borítsa a vizsgaidőszakot is. Büntetőjog 1-ből nálunk például abban az évben lett tétel a legalitás, amikor én kezdtem. Rögtön mellé benyomták a szükségességi-arányossági tesztet (része volt a Handyside v. Nagy-Britannia ügy, és néhány ABh), anyagi és formális legalitást is külön-külön, plusz a radbruchi formulát, meg még valamiket, amikre most már nem emlékszem. Mint látod, a lehetőségek tárháza végtelen, hogy mivel is lehet megtoldani egy tételsort, rendszerint nem tételes joggal, hanem valamilyen teljesen elméleti dologgal, amire az ember magától nem gondolna, ha nem mondják. Annak idején összehasonlítottam más egyetem tételsorával a tételsoraimat ott, ahol tudtam, és 40%-nál nagyobb egyezés jellemzően nem volt, de nyilván máshol más tankönyvek voltak, ami okozhatta ezt az eltérést.
A tételekkel való tanulással számomra is ugyanaz a baj, amit leírtál, mindig is utáltam, mert rendszerben szerettem gondolkodni, de hiába gondolkodom rendszerben, a tételt kellett elmondani, szerintem más egyetemen sem jellemző az, hogy csak elmélkedünk a vizsgáztatóval a tanyanyag kapcsán valamiről. Sohasem szerettem soha tételek szerint tanulni. Csak hiába tudom a büntetőjogi példánál maradva a törvényt, ha kihúzom pl. a radbruchi formulát, a legalitás valamelyik részét, vagy rákérdeznek a Handysidera, vagy a Congo v. Belgiumra, vagy akármelyik BH-ra, és én meg nem tanultam meg azt pont, senkit nem érdekelt soha, hogy amúgy majdnem minden másról tudnék beszélni. Nálunk a szóbelik szigorúan tételek szerint épültek fel, és nagyon kevés tanárnál lehetett mellébeszélni. Velem bizony megtörtént, hogy májtból 107 tételből tudtam százat, és mindkét tételem a maradék hétből lett sajnos húzva. Világi pech volt :'D Mint mondtam, írásbeliken viszont nincs ilyen probléma, csak szóbeliknél. (Polgári jog nálunk csak írásban van, záróvizsgán van szóban, és ott is bizony gyakorlati példákkal is rákérdeznek mindenre, de mindig szigorúan tételen belül, a polgári jog zv meg már csak a mennyiség miatt is durva.)
Én amúgy most végeztem az egyetemet el, de igen, több órát tanultam otthon. Ha tehettem, minden nap. Amikor csütörtökön reggel 8-este 8 között voltam, akkor nyilván nem, meg én is voltam fáradt, beteg, stb., de akkor meg máskor bepótoltam, muszáj volt, mert hát minden héten több dolgozatot írtam, volt, hogy egy nap 5 dolgozatom volt, én viszont nehéz tanárokhoz vettem fel az óráimat (többnyire nem direkt, így jött ki az órarend). Előfordult ritkán, hogy egy héten nem volt meglepő módon dolgozat, de akkor meg készülni lehetett a következő hetire. Én sosem voltam az a halogató típus. Persze, a tanulási készsége mindenkinek más, ahogy írtam is, tanártól is nagyban függ, de én jellemzően nehéz tanárokhoz jártam, és a barátaim is hasonló mennyiségben tanultak náluk, meg persze én sem leszek a következő Bibó István vagy hasonló koponya a generációmon belül. Napi 2-3 óra viszont a másik kommentelő joghallgatónak is csak arra volt elég, hogy a vizsgaidőszakban változatlanul pusztulásig tanuljon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!