Károli Gáspár Egyetem?Megéri ?

Egyetértek az elsővel tartalmában (a stílusától elhatárolódom).

A gimiből nézve számít, melyik suliba vesznek fel.

A munka világából nézve egyáltalán nem számít.

Világviszonylatban meg az összes magyar egyetem egy noname suli, majdnem a lista alja.

Mert nagyon unalmas már, hogy itt vergődtök arra, hogy ki hova jár és hogy más egyetemek hallgatóinak mennyire semmit sem ér az a 3+ év munkája, amit belefektetett abba, hogy szakember legyen.

Ez egy rettenet toxikus baromság, amin a mai napig ki vagyok akadva úgy, hogy nem most végeztem és volt szerencsém jó pár éven keresztül megtapasztalni azt, hogy hogyan vélekednek erről céges közegben különböző pozíciók kapcsán.

Magyar egyetemek szintjén ez átkozottul nem számít, hacsak nem valami puszis helyen dolgozik az illető. Ellenben baromi szánalmas, hogy egyesek lenéznek mindenkit, beleértve a leendő főnöküket, kollégájukat azért, mert nem az aktuálisan sztárolt helyről estek ki a munkaerőpiacra.

És unalmas már, hogy kis csírák, akik soha életükben egy percet sem dolgoztak, talán a második évig eljutottak már, okítják itt egymást arról, hogy ez mennyire fontos és mennyire döntő, csak azért, hogy a saját szopásukat validálják.

Szerintem ebből van itt mindenkinek már kurvára elege.

Pedig mindenki tudja a szakmában, hogy a papír vagy alap vagy nem is kell és minden más, amire időt és energiát szántál a tanulmányaid mellett (beleértve a specializált tudást, amit a többi tárgy tanulása mellett a számodra érdekes területen magadraszedtél önszorgalomból, a konferenciák eredményeit, a munkatapasztalatot), az lesz igazán érdekes pályakezdőként. Később pedig marad a tudás és a tapasztalat.

A cimkékből feltételezem, hogy gazdálkodás és menedzsment BA-ra vettek fel (igaz?).

Egy kicsit minden előttem hozzászólónak igaza van. Én is leírom mit gondolok, 25 év munka- és 15 év egyetemi oktatói tapasztalattal.

A menedzsmentben ez úgy van, hogy

1. Amikor egyetemista vagy, akkor a corvinusosok nagy része marha nagyképű arra, hogy corvinusosok. Na most mivel nálunk sok gyakornok volt mindenféle egyetemekről, elmondhatom, hogy egyáltalán nem dobtam hátast a corvós hallgatók képességeitől. Volt nagyon jó, közepes, és kiemelkedően hülye corvinusos is. Az egyetlen kollégám, akinek nem hosszabbították meg a próbaidejét, mivel semmi értelmeset nem volt képes csinálni 3 hónap alatt, pont corvinusos volt, és erre ráadásul nagyon büszke is...

1A. Valahogy más egyetemistáka nem sújt ez a mentalitás, pl. még egy BGE-st se láttam KRE-st lenézni, egyszerűen nem foglalkoznak ezzel.

2. Amikor dolgozni kezdesz, valóban lejt a pálya a Corvinus, ELTE, BGE felé... Vannak helyek, amelyeket a corvósok "uralnak", és képtelenség még szakértői szinten is bejutni, ha nem corvinusos kereskedelem és marketing diplomád van (konkrétan tudok ilyen osztályt, multinál). Más osztályok PTE öregdiákok gyülekezete. Ez valahol természetes jelenség.

=> Ez ellen úgy tudsz "védekezni", hogy összetöröd magad, hogy a 2. évtől kezdve bejuss valamilyen minél menőbb nemzetközi cég gyakornoki programjára, illetve kimész Erasmussal menő holland, belga stb. egyetemre egy évre tanulni és azt beírod a CV-dbe. Indulsz versenyeken, szaktól függően.

3. Már tapasztalattal rendelkező szakembereknél úgy van, ahogyan az 5. mondja, senkit nem érdekel, hol végeztél, inkább csak kuriózum, ha valamilyen kisebb helyen, vagy esetleg teljesen "weird" szakon mondjuk muzeológián végeztél, és mégis te vagy a marketing igazgató. :D De ha van szakmai diplomád, akkor tényleg teljesen mindegy, hogy hol szerezted.

4. Az egyetemi alapszak az csak egy alapszak, innen mehetsz tovább még bárhova, egyáltalán nem "bélyegez meg" az, hogy az alapszakodat hol szerezted. Végső soron rajtatok, hallgatókon múlik az, hogy mit hoz ki magából az egyetem. A KRE gazdmen BA egy kicsit bevállalós szak ilyen szempontból, de ha sikerül egy ilyen szakkal jó karriert csinálni, akkor ezzel az egyetemnek is jót teszel és a diplomád értéke is emelkedik hosszabb távon.

Szerintem jobb elkezdeni és járni, és esetleg ha nem tetszik újra jelentkezni januárban, mint csak lébecolni egyetem nélkül. (Esetleg jobban átgondolhatod, és valami használhatóbb szakra jelentkezel jövőre, rengeteg alacsony pontszámú de "bankrobbantós" szak van, mint pl. matematika, szociológia, fizika stb. stb.)

#8: Inkább te hitegeted magad, hogy gyengébb helyre járva ugyanazt kaptad, mint ha jobb helyre jártál volna. Na ez a tipikus önáltatás. Én megfordultam jó egyetemen és gyengébb helyen egyaránt, úgyhogy van összehasonlítási alapom. Három diplomám van, s tanítottam is több egyetemen. S ezek alapján nyugodtan mondhatom: a jó egyetem és a gyenge egyetem közötti különbség az oktatás minőségében ég és föld. Hiába hasonló két egyetem tanterve, ha az egyik helyen olyan intellektuális és szakmai vitalitást szívsz magadba a kiváló tudású oktatóktól, amit a másik helyen nem kapsz meg. Nagyon más ám egy nemzetközi szaktekintélyű zsenitől hallgatni egy előadást, és más egy középszerű névtelentől. Persze hiába magyarázom, hogy milyen egy lángeszű oktatótól végighallgatni egy előadást annak, akinek nem volt még ilyen élménye. Olyan ez, mint elmagyarázni a csokoládé ízét annak, aki nem evett még csokoládét.

Az egyetemek, különösen a gyengébbek, nemcsak hallgatókban, hanem oktatókban is felvizeződtek. Manapság már sok területen egy átlagos intelligenciájú ember is kellő szorgalommal ledoktorálhat, elkezdhet középszerű cikkeket nevenincs szaklapokban publikálni, ezek alapján apránként feljebb lépni az egyetemi ranglétrán. Egy gyengébb egyetemen még a tanszékvezetők is simán lehetnek szellemileg szürke, névtelen emberek, akik soha életükben nem tettek hozzá semmi lényegeset a tudományhoz. Soha nem is akartak. Megtartják az óráikat, írogatnak évente 1-2 cikket, meg elmennek egy konferenciára, aztán jól elvannak. Kényelmes állás tud ám lenni egy ilyen oktatói állás. Egy jobb egyetemen általában sokkal többet kell letenni az oktatóvá váláshoz és az előrelépéshez is az asztalra. Az ELTE-n és más hasonló jobb egyetemeken hemzsegnek az akadémikusok és a nemzetközileg is ismert nevek. Nem mindenki zseni, de sokkal nagyobb az esélye ezeken a helyeken annak, hogy nagy koponyák tartják az óráid többségét. Ezeken a helyeken általában még a tanársegédek is egész jók. Ezzel szemben egy gyengébb helyen jó, ha találsz imitt-amott egy kiváló oktatót vagy szakmailag kiemelkedő tudóst. Ennek pedig az az egyszerű oka, hogy a gyengébb helyeken a középszerűséget díjazzák. Aki az oktatók között fölfelé kilóg a sorból, azt ellehetetlenítik vagy kirakják, mert veszélyezteti a vezetők pozícióját. A gyengébb helyeken kontraszelekció működik sajnos. Aki kiváló koponya és agilis is egyben, azt csak az erős egyetemek tűrik meg. Emiatt a kontraszelekció miatt a gyengébb helyek gyengék is maradnak, míg a jobb helyek továbbra is felszívják az országból a legkiválóbb szakembereket.