Szervusztok! Villamosmérnök vagy matematikus? Többi lennt.

Kérdező, az okj elvégzését mindenképp javaslom. Közelebb hozza a gyakorlatot és a villamos dolgokat, és az alapvető villamos méréstechnikát is. A multimétert egyébként fizikából illene ismerni, ha mégsem, ezért az oktatás is hibás.

Sok esetben egyébként az elmélet megértését a gyakorlat segíti elő. Fizikából sincs ez másképp, de már ritkaságszám, ha valakinek pl. Öveges neve mond valamit. Napjainkban talán Hartlein Károly az, aki ilyen téren hiánypótló fizikai kísérleti bemutatókat szervez. Érdemes ezeknek utánanézned.

Hogy kevesebb a matek okj-n, ezen nem kell aggódnod, önszorgalomból is fejlesztheted és felkészítheted magad a felsőbb matematikára. Ehhez bátran javaslom Bárczy Barnabás: differenciálszámítás, integrálszámítás c. gyakorló könyveket, valamint Obádovics: Felsőbb matematika c. művet. Ezek nagyon jó bevezetést adnak a felsőbb matematikába, sőt Obádovics műve egyetem mellett kézikönyvként is hasznos.

Végül pedig a szakma azért is lényeges, mert biztosítja a munkalehetőséget, főleg villamos szakterületen. A következő 10 évben a digitalizáció folyamata fog zajlani. Egy ilyen időszakban az elektromos és informatikai szakterületek felértékelődnek, nem is kell absztrakt dolgokra gondolni, elég pl. annyit említeni hogy elektromos járműhajtás, járműrendszerek, stb.

#7-es vagyok, meg tudom erősíteni a #6-os válaszát. Szerintem is nálunk a legkönnyebb a matek és kb belepusztulnék, ha nem elméleti irányból közelítenénk meg, máshol viszont a matek csak eszköz és így nem mennek bele mindenve, nem lehet annyira könnyen megérteni.

Kérdező, köszönöm, de ez a szakon teljesen általános, akik még megvannak, ők mind idevalók (most leszek végzős). Nem kell ehhez zseninek lenni. Elég sok csoporttársam egyetért velem ezekben.

A matematika BSc az nem egy kifejezetten könnyű szak, de nem is kifejezetten nehéz, lévén egy alapozó képzés… Önmagában semmire nem jó, ahogy a többi természettudományos szak sem.

Egy mérnöki nehezebb, mert egyenesen a munkaerőpiacra készítenek fel elsősorban és nem annyira MSc-re meg PhD-re.

Ahhoz, hogy matekkal komolyabb karriert fuss be, mindenképpen kell legalább MSc, de az is lehet hogy PhD is.

Attól függ, hogy konkrétan mit akarsz…

Viszont a BSc-ről még sok felé lehet menni…

El lehet menni IT, meg gazdasági irányba is és mindkettővel nagyon jól (is) lehet keresni.

Én ha újrakezdhetném, matekra mennék az eltére, nagyon rámennék az ötös diplomára, az angol nyelv tanulására és szereznék egy OTDK helyezést.

Ugyanis ez abszolút nem lehetetlen küldetés, csak rohadt nagy kitartás meg szorgalom kell hozzá, de ha ez megvan akkor simán ki lehet jutni egy külföldi elit egyetemre és ha onnan megvan az MSc, az életed meg van oldva anyagi oldalról.

Én mérnök lettem, igaz nem villamosmérnök, de ezzel is sokat kellett szívni és 350 nettót keresek 2 év tapasztalattal, sok munkával…

Nem vagyok elégedett.

Ja igen, az lemaradt hogy pl. az ELTE természettudományos szakjai, meg a matematika szak, sokkal elismertebb külföldön mint mondjuk a BME bármelyik mérnöki szakja…

Hiába a legjobb mérnöki egyetem itthon, pl. Németországban nincsenek róla jó véleménnyel (ha ismerik).

Persze nem kell annyira figyelembe venni az ilyen rangsorokat, de az ELTE matek benne van a top 400.-ban a világon, a BME villamosmérnöki pedig nincs benne a top 1000-ben sem.

BME és ELTE matek között alapszakon két lényegi különbség van:

- A BME alapvetően mégiscsak műszaki egyetem, a matek tanszék is a legtöbb órát mérnököknek tartják. Ez akarva-akaratlanul befolyásolja a matekszak megítélését és szemléletét. Ezzel szemben az ELTE tudományegyetem, itt a legtöbb tanár előtt a PHD-re felkészítés áll célként.

- Az ország legjobb diákjai, akik versenyeket nyernek, az ELTE-re mennek (vagy külföldre, de ez itt nem releváns), ebből kifolyólag az évfolyam "eleje" nagyon erős. Ez némileg emeli a színvonalat és elvárásokat a többiek felé akkor is, ha már legelső félévtől különböző szinteken indulnak a tárgyak.

Húha, szerintem akkor én is becsatlakozok ELTE matek szakosként a véleményemmel, mert sok korábbival nem értek egyet.

Először is, szerintem baromi nehéz a szak. Könnyűnek szerintem az évfolyamunkon az elméletisek (kb 20 fő), és még 3-5 fő nevezheti alkmatról. Mindenki más azért kifejezetten sokat szenved, mert még ha érted is az anyagot, a terhelés óriási.

Az erős absztrakciós képesség meg nagyon-nagyon-nagyon fontos, ha matekra jönnél, de cserébe nem dobnak mélyvízbe, minden hihetetlenül precízen az alapoktól van felépítve. A gimis valszám meg pl semmi, teljesen más az egyetemi, tehát attól igazából nem is kell félned. Nagyon sokan szerették meg a tárgyat közülünk most egyetemen, bár ez szerintem az előadónak is köszönhető, mert az órái nagyon szórakoztatóak voltak.

Ha az elmélet érdekel, és szereted, ha egy képletről tudod, hogy miért van úgy, ahogy, a matek neked való lehet. Fizikát utána játszva megtanulod magadtól is. És ha már elhangzott, hogy fizikára is mehetnél, szerintem ahhoz is fűzök egy kis megjegyzést, mert nagyon belelátok a fizika szakba, és számtalan fizikust ismerek: a matek ott sem alapos azért. Minden integrálható a fizikusoknak, ki tudják számolni a reziduumot, de matematikailag fogalmuk sincs, mit jelent, kvantumot is leadják, de a matematikáját a többség nem érti, csak gépiesen megtanulja kiszámolni, a csoportelmélet jegyzetüket látva meg sírni volt kedvem. Egy matematikai fizikával foglalkozó ismerősöm mondta is, hogy bánja, hogy nem matek szakra ment. Cserébe viszont a fizikusok tanulnak jó kis alkalmazásokról, bár ha téged az elmélet érdekel, kérdező, akkor ez úgysem releváns.

Ami egyébként egy nagyon nagy tanulság volt számomra matek szakon, hogy vannak dolgok, amiket egyszerűen nem tudsz elérni. Van az a szint, az olyan feladatok, amit csak a társaság krémje tud megcsinálni. Mindegy, mennyit tanulsz. Szóval ez azt is jelenti, hogy ha átlagos képességű vagy, meg kell tanulni megbarátkozni a 3-as - 4-es szinttel. Minden ZH-ban lesznek olyan feladatok, amiket nem tudsz megoldani, mert még sose láttál olyat.

Ha kicsit chillesebre vennéd az egyetemet, akkor fontold meg a BME-t szerintem. Onnan is ugyanúgy matematikus diplomát kapsz, csak mellé több olyan tárgyad lesz, ami hasznosítható, és elvégezhető. Az ELTE-n szereti hangoztatni több tanár is, hogy ne legyen azért mindenkiből matematikus, és olyan is az egész követelményrendszer, hogy a legjobbak élik csak túl. Ezzel persze nem azt mondom, hogy a BME könnyű lenne, de a tanterv alapján, és beszámolókat hallva azért egyértelműen barátságosabb. Én ha újra választhatnék, oda mennék.