Karrierváltás? Éreztetek már olyat, hogy elvégeztétek az egyetemet, el is kezdtetek benne dolgozni, de hamar kiégtek, nem tetszik?

Elvégeztem a pénzügy és számvitel alapszakot Corvinuson, sajnos 1 év csúszás lett belőle, a szakdolgozat-leadással akadtak problémáim, illetve a konzulensemmel nem sikerült együtt dolgoznom, lehetetlen dolgokat várt el tőlem (más corvinusos tanár szerint is, ezt nem én találtam ki). Eleve ettől már teljesen kivoltam, ugyanis én mindig maximalista típus voltam, hogy legyek meg mindennel időben, de a végére már kicsit el is engedtem ezt az egyetemen való végzős dolgot, teljesen kiégtem a helyzettől.

Az egyetem alatt többször voltak gyakornoki munkáim, pl passzív félévek alatt (itt a szakdolgozat-leadás miatt kellett passziváltatnom is), de volt olyan, hogy egy helyen csak nyáron dolgoztam, illetve most 7 hónapja dolgozom egy BIG4-nál adó területen, de itt már főállásúként.

Több mindent kipróbáltam különböző cégeknél, általában a minimum 4 hónap megvolt egy helyen. Sokszor éreztem azt, különösen itt a BIG4 munkámnál, hogy alapvetően tetszik az, amivel foglalkozom, érdekelnek az adójogszabályok, ez a tanácsadási-adózási terület, de olyan lehangoló hogy 8 órában ülök egy irodában/itthon homeofficeban, és kb alig szólunk egymáshoz, mint 20 robot egymás mellett. Ha vannak meetingek, az jó, mert picit azt érzem, ember vagyok, társas kapcsolatokkal, de vannak napok, amikor konkrétan egy meeting sincs és mindenki csak a laptopot püföli, senki nem szól senkihez. A közösség sem jó, személy szerint nekem sem igazán sikerült beilleszkednem, a csapatépítők ellenére sem (amik csak a piáról, drogokról szóltak..).

Elég magányosnak érzem magam, és rájöttem, nekem szükségem van arra, hogy emberekkel foglalkozhassam, legyen kommunikáció, követlen emberi kapcsolat... akár csak olyan szinten, hogy a team munka során érezzem azt, hogy a csapat tagja vagyok és nem csak egy robot, aki összeállítja az anyagot a seniornak review-re. Több irodai munkánál is ezt tapasztaltam, nem csak a jelenleginél.

Gondolkodom, hogy 23 évesen van-e értelme váltani? Érdekelnek más dolgok is (dietetika, sportok). Éppen egy barátnőmmel beszéltem tegnap, hogy az a gond, hogy nekem a hobbijaim teljesen mások, mint amivel foglalkozom. Tehát effektíve a kötelező napi 8-9 óra munkán kívül én nem érzem azt, hogy megéri nekem többet beletenni és olyat kéne találnom, ami iránt sokkal inkább lelkesedem. És feltölt.

Nyilván jó lenne váltani, de picit aggódom, hogy már késő van, illetve nyilván ott van az a piszkos anyagi, hogyha elkezdek megint egy szakot, maximum részmunkaidőben tudnék csak dolgozni (illetve a mostani fizumnál kb esélytelen, hogy jobban keressek), és azért már jó lenne alapozni az életem, félretenni, esetleg itthonról elköltözni, de ezeket csak pénzzel lehet.

Azt érzem, megrekedtem picit az életemben és nem tudom, hova tovább és mivel is kéne foglalkoznom.