Állatorvosi szakról tapasztalatok?

Én is ATE-s vagyok. Nem egyszerűen kerültem be, de itt vagyok, ahogyan gyerekkorom óta szerettem volna. Nagyon alaposan utána jártam a képzésnek minden felé kutakodtam az egyetemről de arra, ami itt valójában vár az emberre nem lehet felkészülni. Én tényleg nagyon elszánt vagyok, mióta beszélni tudok ezt akartam csinálni és ezért imádom és nagyon hálás vagyok amiért itt tanulhatok. De! Mentálisan nagyon nehéz bírni, állandóan idegeskedhetsz, hogy sikerül-e vagy nem az adott zh/vizsga mert nyilván senki nem akar csúszni egy egyébként sem rövid szakon. Egyszerűen hihetetlen, hogy milyen mennyiségű haszontalan anyagot kell a torkunkon lenyomni és ez nagyon frusztráló mert úgy kevesebb idő jut az igazán fontos tárgyakra. Persze sok érdekes és hasznos dolgot is tanulunk azt hozzá kell tennem.

Összességében egy hullámvasúthoz tudnám hasonlítani a legjobban ezt a képzést, egyszer fent egyszer lent.. Érzelmileg nehéz megélni de nem szabad elfelejteni, hogy miért kezdted el és azt sem, hogy hány ember van aki bármit megadna azért, ha a helyedben lehetne.

Ami pedig a kapcsolatokat illeti...nekem sincs állatorvos rokonom még távolról sem, sőt ismerősöm sem, de az egyetem a legjobb lehetőség arra, hogy kiépítsd a kapcsolataid és ez csak azon múlik mennyire vagy talpraesett és nyitott. Korábban én sem ismertem egy állatorvost sem, elmentem egy rendelőbe, bemutatkoztam és megkérdeztem, hogy állatorvostan hallgatóként lehet-e dolgozni náluk és nagyon szívesen fogadtak. Az egyetemi gyakorlatokon is érdemes megismerni a gyakorlatvezetőket mert ha látják rajtad, hogy tényleg szeretnéd csinálni akkor segíteni fognak.