Osztatlan Történelem-etika tanárszak vélemények?

Más is képes családot alapítani és élni.

Igen, akinek vesznek a szülők lakásr, kocsit, van egy gazdag férjük, passzív jövedelmük. Ezért kérdeztem, hogy neked van-e. Ezek nélkül nem fog menni, hiába látod a tanárok életszínvonalát, az mind máshonnan jött pénz a családban.

Ismerősöm 34 éves nő, tanár. Tök jól éltek az informatikus férje fizetéséből, majd egy éve a pasi megismert egy fiatalabb nőt, úgyhogy a feleségnek menni kellett.

Megpróbált egyedül megélni egy pici albérletben, nem ment neki tanári bérből, úgyhogy most 34 évesen ismét a szülei nyakán él, mint egy kamasz.

Tanári fizetésből is meglehet élni! Csupán nem mindegy, ki, milyen életet szeretne. Hiszen, nem csak tanári keresetből, hanem nagyon sokan takarítói, gépkezelői, segédmunkás, betanított munkás, stb. munkákból is megélnek. Ezekhez képest a tanári keresetek magasak.

Avval kell tisztában lenni, aki tanítói, tanári pályára megy, nem árt, ha van egy megfelelő háttere. Ez különböző lehet. Ahogy előttem már említették, szülői segítség, házastárs. A családi háttér is lehet sok fajta. Eleinte szülőkkel lakni, olcsóbb megoldás. Ha költözni szeretne az illető fiatal tanár, akkor jól jön, ha a családnak van pl. másik lakása, ahová mehet, vagy anyagilag tudják őt támogatni. (lakásvásárlásnál, albérletnél) Később, egy jó egzisztenciával rendelkező házastárs nagy támogatást jelent. De ahogy előttem mondták, a párkapcsolatok nem mindig véglegesek, ezért mindig kell egy B terv is.

Nagyon jó megoldás a másodállás, befektetés, betársulás. Vagyis, több lábon állni! Az informatikai végzettség jó ötlet szerintem, főként, ha azon a területen is próbálsz, kedves kérdező fejlődni. (az informatika olyan rohamtempóban fejlődik, hogy folyamatos tanulást, fejlesztést igényel, különben nagyon könnyen lemarad a szakember a többiektől) Végső estben egy fizikai másodállás is belefér, lehetőleg csak átmenetiként. (árufeltöltő pl. ALDI, LIDL 4-6 órában)

Hozzátenném, én nem vagyok tanár, de szakoktató viszont voltam. Gépész végzettséggel dolgoztam sokáig, műszaki rajzolóként is tevékenykedtem, majd estin informatikát tanutam, webprogramozást, webgrafikát, reklámgrafikát. Az én nagy álmom a rajzolás, festészet volt fiatalon. Estire válás után mentem, 6 év házasság és két gyermek után 28 évesen. Műszaki vezető voltam 70-90 embert irányítva. Mégsem kerestem annyit, hogy válás után talpra álljak ennyiből, így másodállásban éjjel plakátot ragasztottam. (pl. télen mínusz 10-20 fokban) Heti kétszer esti suli, meló, másodállás, aludtam vagy 3 órákat naponta.

Második nejemet megismerve, fél év után összebútoroztunk egy 1 szobás garzon albérletben. Gyógytornász párom, biológiatanárnak tanult, hogy gyógytornász hallgatókat taníthasson később. Akkoriban egy műszaki műanyagokat gyártó kis cégnél dolgoztam másodállásban. Közben megpályáztam egy videógrafikusi állást, amelyhez el kellett végeznem egy fél éves képzést a köztévében. A képzés alatt heti háromszor 12 órát dolgoztam a tévében, ebből 3 hónapig fizetés nélkül, majd az akkori alapbéren. A szabad napokon az 50-200 kilós műanyagokat pakoltam. (edzésnek is kiváló volt)

Jött az újabb baba (nekem harmadik, új nejemnek az első), így ismét másodállást kerestem. Akkor már reklámgrafikai területen, végre nem fizikai munka volt. Következő csemete érkezésénél az állami kórházból leépítették nejemet, így ő kényszervállalkozó lett a kicsi mehetett a bölcsödébe. Sajnos a tanári diplomát nem szerezte meg. Viszont 1,5 - 2 év után beindult a vállalkozása. Befektettünk ingatlanba, majd másikba... Adtuk, vettük, kiadtuk, kiadjuk.

Negyven felett jöttek a betegségek, stresszmentes, könnyebb munkaként elmentem oktatónak. Élveztem nagyon! Mindig is szerettem átadni a szakmai tudást, amit a tanulók is értékeltek. A kevés pénzhez társult a három női vezető marakodása, így elköszöntem a helytől.

Előbb nejem örökölte meg a szülői lakást, majd sajnos én is. :-( 89 éves apukám még él, velünk lakik ápolásra szorul. A gyerekek + apukám + home office munka + a lakáskiadások ügyei, így én itthon vagyok már pár éve. Jól hangzik! Sok szempontból megvan az előnye. Nincs főnököm (csak nejem 😏), általában úgy osztom be az időmet, ahogy akarom. Viszont mindig van, mit tenni, így 24 órában is eltudom foglalni magam szinte. 50 felett már cseppet sem vágyok alkalmazotti munkára. Egy valami hiányzik, a jó kollégák társasága.

Bocs, hogy ilyen novellát írtam! Csupán érzékeltetni akartam, senkinek nem könnyű!

Kedves kérdező! Ha rám hallgatsz, azt csinálsz, ami akarsz! 😏

Egy dolog tuti! Nem itt a GYIK-en fogod megkapni a választ az élet nagy kérdésére!

Az élet értelme: 42! 🙃